Egyszerháromnéhanégy,ahogy én láttam:)

           A vasárnapi színházi élményem szeretném megosztani veletek.Kicsit nehéz írni róla,mert egészen máson jár az agyam,de azért megpróbálom.:)
       Amikor leültünk,már izegve-mozogva vártam a kezdést.Annyira vártam már az estet,hogy az a pár perc késés már örökkévalóságnak tűnt.Végül a fények kihunytak,a függönyt elhúzták,és mégnagyobb izgalommal vettettem magam bele a történetbe.Olyan jó volt,hogy az egész nézőközönség is úgy mosolygott,mintha érezné előre a darab vidám hangulatát. Valahogy most a körülöttem lévők is szimpatikusnak tűntek.:D
          Mellettem egy fiatal srác volt,és meg is kérdezte,hogy jól látom-e színpadot,nincs-e útban.Szerencsére az első sorban ültünk,szóval amíg csak lehetett,én előre hajoltam.:D
A darabról:
 Először is szeretném elhessegetni azokat a híreket,miszerint a második felvonás lapos volt az elsőhöz képest.Nekem mind a kettő egyformán tetszett,lényeges különbséget nem véltem felfedezni köztük.Az állandóság megvolt,akit jelen pillanatban Nagy Sándornak hívok.
   Az elején nagyon megtetszett Magyar Attila bajkeverő karaktere.Tulajdonképpen ő volt a kísértő kisördög.A bűntárs,a minden szabályt áthágó inas.Közben mégis szerethető volt a személyisége.Benne láttam a legtöbb Vajk-hatást.Hirtelen mozdulatok,gyors,frappáns válaszok...de lehet,hogy a valóságban is ilyen a művész úr.
      Székhelyi József a megfáradt,ám a drága nedűért(konyak) minden trükköt bevető Jonathan Hardcastle szerepét kapta.Egy szó,mint száz,teljesen elhittem,hogy ő az,akit játszik.:) Az is zseniális volt,hogy gyakorlatilag minden nála lévő eszközből képes volt elővarázsolni valamit,ami elengedhetetlen a jó kis alkoholos hatás eléréséért.Nem csoda,hisz volt egy defektes lánya(Cynthia),és egy vénlány húga(Amy).
    Olyan kritikát is olvastam,hogy Balla Eszter "gyengébb egy árnyalattal a többieknél".Ezt is meg kell,hogy cáfoljam.Hihetően alakította az önmagától és alkotásaitól elvakult,tényleges célok nélküli (élet)művészt,az elkényeztetett egykét,aki nem fogja fel,hogy jobb lenne,ha nem festene többé. Az ő udvarlója volt a kedvenc szereplőm: Sándor Dávid.Fantasztikusat alakított,számomra ő volt a legmókásabb szereplő.Azok a mozdulatok,az a mimika,az a rendellenes beszédstílus...hihetetlen üdítő jelenség!:D Imádtam a lila öltönyét is...:D
   Aztán megjelent a színen az álügyvéd Charlie (Szerednyey Béla),aki szobafestő,és a félkegyelmű,egyetlennek vélt örökös,Billy(Nagy Sándor).Összesen 4 iker volt,mindegyik teljesen más karakter.Az egyik nagyon emlékeztetett a Csoportterápiás Sziszire.De a legszimpatikusabb Hickory Wood, a legnegatívabb testvér volt,az 'Ír kutya". Amolyan igazi aljas,szemét ember,aki az anyját is eladná 5 fontért.Az még csavart egyet a történeten,hogy az ír eljátszotta valamelyik testvérét.Nagy Sándor bravúrosan alakított.Néha,két nagy nevetés közepette eszembe jutott,hogy hiába vannak dublőrjei,rengeteget kellett futkoznia szegénynek.Volt egy-két rész,ami nem tetszett. Például amikor sok kutyás-ebes közhelyet pakoltak egymás mellé.Túl sok.Illetve szerintem lehetett volna csűrni-csavarni a női álruhás jelenetet.De persze így is nagyon vicces volt.
        Az est csúcspontja mégis a festmény elkészítése volt,amit Amyről festett Nagy Sándor és Szerednyey Béla.Szinte megállás nélkül kacagott az egész közönség.Ezeket a csodás képeket elpasszolhatnák egy-egy kedves nézőnek,biztos örök emlék maradna nekik.:D
  Ami még nagyon tetszett,az a parlagias Winnie "terhes vagyok"elmutogatása volt.Hihetetlen,mit tudott nyávogni.Oroszlán Szonját sokféle szerepben láttam,de ilyenben még nem.Szóval most vált szimpatikussá.:D
Köszönetet érdemel Ray Cooney,hogy Winniet is hozzáadta a történethez.
   Nagyon figyeltem arra,hogy Nagy Sándorral mikor és hol cserél helyet valamelyik dublőr.Kettő eset kivételével észrevettem mindet.Az egyik olyan hirtelen történt,nem is számítottam rá.Néző-kézről bal oldalt a könyvtárba zárták be Sándort,de mindig kicsapta az ajtót folyamatosan egymás után.Az első kinyitásnyál még ott volt,a másodiknál pedig a színpad jobb oldalról lépegetett be.Ez engem teljesen elvarázsolt!Ekkor nyugtáztam magamban,hogy Vajk,Sanyi,és Tomiék is zsenik. A másik eset a vége felé történt.Jobb oldalt Winnie és Billy nagyban ölelgették egymást,mialatt a bal oldalon az "öregek" tanakodtak.Az a jelenet annyira elterelte a figyelmem,hogy észre se vettem,amikor Winnie és Billy kisétáltak az erkélyre,és egy másik srác jött vissza.Aztán hirtelen megint megjelent Sanyi egy teljesen váratlan helyről.Annyira nagyszerűen megoldották az egészet!A tapsrendnél a legjobban azt vártam,hogy Tomiék is  megmutassák magukat.Úgy jöttek elő,hogy egy-egy Nagy Sanyi maszkot tettek maguk elé,majd felfedték valódi arcukat nagy örömömre!=)
     A vastaps nem igazán akart összejönni,de nem is baj.Minden egyes mosolyban,nevetésben és eltévedt tapsütemben ott volt a megelégedés,a szeretet,amit a boldog közönség tiszta szívből "adott" a művészeknek.Akinek kedve van,nézze meg.Napokra szóló feltöltődést ígér a darab.:)

A nagy nap

It's a wonderful day
Bizony,ez egy nagyon szép nap.Valami áthatott,tele vagyok energiával,és még az egyik elszúrt ZH-m se szegi kedvem.:D

Színház
 Ma nagy nap van a Madáchban. Mint korábban említettem,ma este lesz az 1x3néha4 premierje!
Vajk első-darabos rendezőként debütál ,és nem mellékes az sem,hogy Török Tamás Nagy Sándor dublőrjeként fog szerepelni a Madách nagyszínpadán!Innen már nincs visszaút.:D

 Bízom benne,hogy nagyszerű lesz. Sőt tudom,mert olyan emberek alkotják,akik közreműködésével egyszerűen csak jó dolog jöhet létre. Remélem tudat alatt átérzik a beléjük vetett hitemet,mert az elég erős.
Rövidke cikk Nagy Sándorról és a darabról

  Ó igeen,és megtörtént a nagy esemény! Nézzétek hogyan vigyorog a kedves kis Vajk!:):):)

                                   Ha jól látom,Tomit is sikerült lencsevégre kapniuk!:D

                                              (forrás:Madách Facebook   22:00körül)

A Titok
      Nagyon jó az a könyv,amit a napokban kaptam Gyuszkótól.
Nagy dolgokra segít rájönni,és azokat megtanítja alkalmazni.Szeretem a Titkokat,és most megtalált egy.:D
Sosem gondoltam volna,hogy egy könyvből ilyen dolgokat lehet kiolvasni.Szerettem olvasni,de sosem vettem volna olyan könyvet a kezembe,amiben mások írnak az élet nagy rejtelmeiről oktató célzattal.Hiba volt. Elég erős az önképem,nem szeretem,ha meg akarják mondani,mit hogyan tegyek,de be kell vallanom,néha szükségem van rá.Hogy ne vesszek el.

A képet a Sas-hegyen készítettem. Szerintem nagyon szép ez a "növekvő lény".
Ő elvileg egy fürtös homokliliom,avagy Anthericum lilago.

     

Gondolatok Csoprotterápia után-életre ítélve

Tegnap este volt szerencsém megtekinteni ezt a műremeket.Már tegnap fogalmazgattam magamban,hogy mit írok majd ide,de nem került sor rá.Egy biztos: boldoggá tett.

Első benyomásom,mikor elhúzták a függönyt:Micsoda jó a díszlet!
Aztán a darab folyamán is megbizonyosodtam párszor,hogy igen,ez kell a nézőnek.:)

Sok apró meglepetéssel is színesítették az estet...mondjuk az a néhány elszólás...a valóságból húzták elő.

Például mikor Lajos elszólta magát,hogy beszorult egyszer egy liftbe...és így történt valóban,s ekkor született meg Vajk fejében az alapötlet.
Szó volt az önzésről,s kikerekedett az,hogy azért színészkedik,hogy más szerepébe bújhasson...Ami számomra meglepő volt,hogy beletették az I.V.O.-t,azaz az infrastruktúra védelmi osztagot a Hacktionből...nem tudom ez mennyire volt tiszta a közönség egy részének.

Azon a részen is nagyot kacagtam,amikor a színházról beszélgettek,és azt boncolgatták,hogy kit és miért tapsolnak meg az emberek.Lajos véleménye szerint azért kap valaki nagy tapsot,mert szereti a közönség,vagy.... őt látják sokat a TV-ben. Annyira találó! És tényleg! A végén Nagy Sándor mellett természetesen Szente Vajkot ünnepelte a leghatalmasabb tapsvihar.

 Nem hittem volna,de Jetti jelleme annyira ismerős volt.Megéltem már én is ezt,persze mint depresszió,és az egészen más...de a tünetek igen is egyeznek.Önbizalomhiány!A legrosszabb dolog volt életemben. Aztán még az is eszembe jutott,hogy lehetséges kritika a Madách felől a "konkurenciának" Sziszi jelleme,aki az Opera meleg táncosa....azért az kemény lenne.

Volt egy poén,a "műhibaper",amit ha jól emlékszem,Trixi követett el.Ezen tényleg nem nevetett senki,tulajdonképpen érthető,miért  ezt kellett mondania,de hiába vezetett oda a szöveg,felesleges volt.Szerintem.Viszont minden további megnyilvánulása,az agresszív,erős karaktere kitűnően illett a darabba.

Nagyon tetszettek a Sziszi-féle poénok,pl.
Sziszi: (...) szupcsinger!
Lajos: Mi? Szup...???
Sziszi: Csinger!:D
Nagy Sándor nagyon bájosan pöszézett.

A szuperfoszfatikus kifejezés nagyon melengette a szívemet,amit Sanyi szájából többször is hallhattunk,tudniillik a szuperfoszfát műtrágya. Mondjuk Jetti reakciója is vicces volt számomra,amikor a "szuperfoszfátból"  a táplálékláncra asszociált...túl nagy a hézag a két fogalom között!:D

A másik rész,ami nagyon belém égett az volt,amikor Sziszi és Trixi vitáztak,és Sziszi azzal fenyegetőzött,hogyha nem lenne rajta egy nagyon vastag farmernaci,akkor rájönne Trixi is,hogy mennyire igazi pasi ő...:D Annyira mókás volt.:D

Örömmel töltött el,hogy Simon Kornéllal és Polyák Lillával láthattam a művet.Simon Kornél hihetetlenül jól játszotta a "zárkózott" szerepét. Nem mellesleg tündéri volt a jelenet,amikor a két testvér egymásra talált.Ott éreztem igazán,hogy Vajk is mindent beleadott,mert addig a darabban keveset láthattunk a tőle megszokott energiabomba-stílusból.

Kiemelném még azt is,amikor Ervin Ivánnak elkezdenek rémleni a dolgok...mindenki megnémul,megáll az idő,megmerevednek az emberek,elsötétedik a háttér,és a fény egyedül rá esett,miközben énekelt...szerintem ez nagyon zseniális,odaillő megoldás volt.

A koreográfiának is voltak szép pillanatai,ezt nem áll módomban túlságosan mélyrehatóan elemezni,ez nem az én kenyerem.:) Nekem úgy tűnt,hogy Dobos Juci mozgott a legtöbbet,na meg Jetti.:D Gratulálok a színészeknek,fizikailag nem semmi teljesítmény lehetett ezt eljátszani,pedig aztán nem is egy Macskák volt.

Néhány szó a jelmezről: igazi,hétköznapi ruhák,bemész egy boltba,megveszed.Sőt mintha Nagy Sándor inge kísértetiesen hasonlítana  Szente Vajkéra a Madách TV egyik adásában.
Nagyon tetszett,hogy nem csicsázták túl.Mondjuk a darab is egy "hétköznapi" eseményt játszik el, hétköznapi problémákkal groteszk módon felnagyítva.Na jó,annyira mégsem groteszk.

Egy dologgal azonban nem igazán tudok kibékülni: Lajos ocsmány sárga szerelése.Annyira homogén.De lehet,hogy pont ezért jó!Mert ő egy behatárolt karakter.
(Bár a behatárolt személyiségek nem járnak színjátszó körbe,hisz megfulladnak a saját korlátaiktól.)

A darab alatt rájövünk,hogy magunkat látjuk a színpadon,s magunkon nevetünk.Komikus,szép,találó,érdekes és felettébb igaz.Köszönöm szépen a zsűrinek,hogy életre ítélték a Csoportterápiát!

Spamalot-első Madáchos élményem

Madách -Spamalot :Úgy hívjak Lancelot...
Szerelem,szerelem,szerelem!
Táncra perdülnék most nagyon!

Annyira király ez a szám! Már hatodszorra hallgatom újra...előttem a látvány,ahogy az aranyos kis Herbert beénekli magát az erős Lancelot szívébe...és a 6 tangás srác ott táncikál narancsban és sárgában a szintén tangás Lancelot mögött...Istenem,vér profik! Serbán Attilát emiatt a szerep miatt imádom.Annyira ügyes színész,annyira jól énekel,és aranyos!Neki ezek után még azt is elnézném,ha igaziból meleg lenne...Hajdú István is nagyon arat ezzel a szereppel,igazán szórakoztató! Na meg a szövegkönyv,a jelmeztervező,a díszlet...mind-mind zseniális.
Végig figyeltem az én Vajkomat is.Nagyon nagy szerencsém volt,ugyanis a lehető legjobb szereposztást kaptam! Szervét Tibor ,mint Artúr, Szente Vajk,mint Sir Robin, illetve Nagy Sándor,mint Sir Galahad, és Balogh Anna,mint a Tó úrnője...mondjuk azért Szerednyei Béla Artúr alakítását is szívesen megnézném

Vajk kezdte az egészet,vagyis a hangját hallhattuk.Üdvözölte a nézőket,majd gonosz Hókuszpókos hangnemben beledörmögte a mikrofonba,hogy kapcsoljuk ki a telefont. aztán ő volt az egyik várőr is ,az elején majdnem olyan magasan volt,mint én!:D Bal oldalon ültem,és a szerepe szerint folyton ott tevékenykedett.Én pedig tűkön ülve vártam minden egyes megmozdulását.

Sir Robin mindig megijedt és bepisilt, Sir Galahad folyton bolondozott,ugrált és grimaszolt, Serbán Attila pedig mint egy virágszál,úgy tündökölt a sok délceg lovag között.Balogh Anna pedig egyszerűen....varázslatos volt!Gyönyörű hangja van,igazi díva.A legszebb pillanatokat ő hozta a darabba,mondjuk a jelmezei is kifogástalanok voltak. Írnék még,elmesélnék mindent,de naphosszat itt ülnék!

Köszönöm Madách Társulat,örök emlék marad!