Árad a kedvesség

No, hát az elmúlt 48 órában 3,számomra nagyon kedves rocker úrtól is kaptam csodaszép bókokat,ami nagyon-nagyon jól esik!:D:D Igazából mindig akkor a legjobb egy bók,amikor nem is számítok rá,és pláne olyan embertől,akitől sosem várnám,vagy maximum titokban!;)

Egyik kedves finnecském örömmel közölte a minap nekem,hogy leérettségizett. Ó,hát felnő a gyerek! Nagyon szeretem őt is,olyan csapongó,igazi szélsőséges rocker,mégis annyira kedves és szeretnivaló. Ma azt mondta,hogy nagyszerűnek tart,mert Magyarországon élek és remek zenéket hallgatok.:D:D:D:D Kéész!:D Mesélte,hogy felutazik ma Helsinkibe,ahol van egy össznépi érettségi-buli.Nálunk ilyen miért nincs? Mi a banketton beültünk egy étterembe,beszélgettünk egy keveset egymással,a tanárokkal,aztán mindenki ment a maga útjára. Az osztály nagy része Sopron egyik legelviselhetetlenebb szórakozóhelyére ment,amit néhányan kiváltottunk egy rockkocsmával,ami talán már nem is létezik,ez volt az Experience. Nekem mondjuk szerencsém volt,hogy unokatesóm,aki egy másik gimiben tanult,pont ott volt bankett-vacsin,ahol mi,így közülük s közülünk néhányan együtt tudtunk lelépni.

Korral szépül a férfi

Tegnap kis körutat tettem múltam helyszínein Sopronban.Találkoztam gimis legjobb barátnőmmel,és olyan jó volt megölelgetni. Ritkán látom,talán negyedévente,de nem baj,mindegyikünk élete haladjon csak a saját medrében. Segített új szemüvegkeretet választani,amit tulajdonképpen már Pesten kinéztem magamnak,de itthon akarom megcsináltatni,hogy ne kelljen oly messze futkosni érte.Tök jó,hogy Riszi is pont azt szúrta ki,amelyik nekem is tetszett.
Bementünk a moziba is,megnézni,hogy milyen filmek mennek,és ott voltak a régi lakótársaim,akiket úgy szeretek,mintha a testvéreim lennének.De nem ismertem fel őket elsőre,nagyon megváltoztak. Mind a ketten hosszú hajúak voltak,de a lány most kleopátra-stílusban hordja a haját,a srác pedig enyhe Führer-beütésű frizuval lepett meg. Úgyhogy nagy volt a döbbenet,de megnyugtattak,hogy visszanövesztik.:)) Egyébként jól áll ez a változat is mindkettőjüknek.

Azonban nem csak a frizura miatt nem ismertem fel őket elsőre.A srác nagyon megváltozott.Korábban soványka volt,beesett arcú,most pedig "megemberesedett".  És ez annyira jól áll neki! Most szerintem a legférfiasabb egész életében,jól áll neki a több izom,jó,hogy elkezdett edzeni. Amúgy is egy nagyon szép ember,de most átlépett azon a bizonyos kisfiús csont-bőr testalkaton,és már-már tökéletes!

Azt hiszem,már meg tudom magyarázni,hogy a nők miért vonzódnak az idősebb férfiakhoz: testi és lelki érettség miatt.Legalább is az én esetemben így van.
Egyáltalán nem tartom vonzónak a suhancokat,a vékonyka srácokat,mert az olyan,mintha egy törékeny kis porcelánvázát ölelgetnék.Persze a zsengeség fiatalság szép,megvan a maga bája,mondjuk bejön ez a lányoknak egy darabig.
Itt sem  lehet természetesen általánosítani,csak a saját,illetve általam megkérdezett nők véleményéből tudok következtetést levonni.
Tehát arra a következtetésre jutottam,hogy egy férfinak nagyon jót tesz,ha átlépi a 25-öt,mert igazán nagyszerű változásokon mehet keresztül addigra,és ezt több emberen tapasztaltam ismeretségi körömben.

Szóval én megvilágosodtam: a férfias férfiakhoz vonzódom,ami persze nem meglepetés.:D

Átértékelve

   Amikor egy közeli ismerőssel történik baj,akkor könnyen át tudunk értékelni bizonyos dolgokat. Milyen jó is nekem,hogy itthon vagyok,teszem a dolgom szabadon,tervezgetem az életem,mert még bizony előttem van a java.Van egy fiú,annyi idős mint én,és múlt péntekig ő is ezt tette,de most...
  Attilának hívják,és talán kedves olvasó hallottál is róla,arról a 22 éves bölcsész hallgatóról,aki titokzatos módon eltűnt a világ szeme elől Budapesten.Ismerem őt,4 évet lehúztunk együtt a gimiben.
   Mi lehet most veled?Hol jársz?? Először azt hittem,csak vicc,mert ezek a fiúk már csak ilyen viccesek,de most már nagy bajt sejtek. Múlik az idő,és semmi hír felőle.Aztán belegondolok újra,hogy ismerem...a hangját,az arcvonásait,a stílusát. Igen,a káró mintás ruha már a védjegyévé vált akkor.Aztán elkerültünk külön egyetemre,de ugyanazon városba,ám érettségi óta csak egyszer ültünk össze páran beszélgetni a régi osztályból.Azt gondolom,hogy ez rendben is van,mindenki járja a maga útját. Csakhogy most egy utat járunk mindannyian...a félelem,a féltés és talán a remény útját,miatta. S ahogy ezeket a sorokat írom,könny fut a szemembe. Félelmetes ez a világ.Elképesztő,hogy ilyen megtörténhet,hogy nyomtalanul eltűnik valaki,ráadásul egy elég forgalmas helyről.Nagyon szeretném őt újra látni,tudni,hogy rendben van.Aztán persze menne az élet ugyanúgy tovább,és lehet legközelebb 10 év múlva találkoznánk,de akkor találkoznánk,és ez a fontos. Ati,gyere haza,bárhol is jársz!!!!

elemezzük önmagunkat!

Ezen akkorát nevettem:
" Semmi sem nehezebb egy nyilas számára,mint megtalálni a helyes mértéket,ami számára egyenlő a középszerűség gondolatával. A nyilas fontos témája a tolerancia. Szeretné,ha toleranciája is olyan nagyvonalú,belátó és bölcs lenne,mint amilyennek ő mutatja magát gyakran a környezete előtt. Emögött azonban nem ritkán a dolgok iránti érdektelensége bújik meg.Valami nagyon jelentősnek,hatáskeltőnek kell történnie ahhoz,hogy az érdeklődését valóban felkeltse.Ilyenkor aztán lelkesedése nem ismer határt. Ennek hiányában csak jóindulattal mosolyog-ami nem esik nehezére-hiszen nem különösebben érdeklik a "középszerű" dolgok. "
Forrás: Valami jósdás oldal

Na,akkor most lebuktam.
Nem tudom,hogy találják el,de néhány csillagjegyes elemzés abszolúte találó.
A fent idézett részlet nem minden eleme,de nagy része jellemző rám.
A középszerűség fogalma alatt vajon mit értett az író? Mert csak akkor passzol ez a szó,ha az egyéni értékrend által középszerűnek minősített dolgokról van szó.

Új alapszabály

Ami így szól vala:
Minka ne éld bele magad túlságosan semmibe!

értelmetlenség tetőfoka

Ahelyett,hogy szétaggódnám magam a neptun-emigráció-vizsga-anyám kínja miatt éjszaka is,a következő történt: furcsát álmodtam az éjjel. Álmomban rajongtam Schrotiért . Ja,hogy ez nem is furcsa?:D  Szóval épp bandáztunk, de a történetre nem emlékszem,tán valami puccs,vagy időutazás rémlene,lényegtelen.De zöld volt a fű és kellemesen hűvös a levegő.  Aztán indultunk már tenni a dolgunk,amikor Peti kijelentette este 9 körül,hogy ő most hazamegy,mert még jön két diákja énekelni tanulni hozzá.
Végül velünk maradt,ott támaszkodtunk valami kerítésnek dőlve mindannyian,sorban,majd elkövettük,amit terveztünk. A végére már nem emlékszem,de biztos izgalmas volt.Általában izgalmasakat álmodok.:D