Günther új gazdira lelt

Nagyon brutál rohangálásba kellett kezdenem a minap.
Miután csütörtökre fel kellett jönnöm ZH-zni,úgy döntöttem személyes szabadságomnak hódolva itt töltök néhány napot még Budapesten.Eredetileg úgy volt,hogy hétvégére jön Rékám,de végül családi okok miatt le kellett fújnia. Tehát a szombatomat átszerveztem: elindultam piros nadrágot hajkurászni-nem túl nagy sikerrel.
       Mintha valami felsőbb erő sugallta volna,mindenképpen délelőtt akartam lerendezni ezt-habár tudtam, hogy a délutánom is rászánhatnám-,aztán 14:12- kor ,miután hazaértem,és kezdtem éhségem oltani, megláttam a fészen,hogy Schroti állatokat védeni invitálja a népet. Egy baj volt vele,hogy a mai napon kezdődött 14:00-kor.Eddig a pillanatig egy demotivált élőhalott voltam,aztán hirtelen egy atomerőműnyi energia kezdett el bennem keringeni.Gyors döntést kellett hoznom abban a kérdésben,hogy megmossam-e a hajam,vagy sem.    

 Úgy döntöttem igen,pláne,hogy a tökéletes metálos hajkorona megtestesítőjét készültem "megkörnyékezni". Minka Peti szeme elé nem megy csúnya hajjal,SOSE.:D:D Aztán nem tudom,hogyan,de hajmosással,"börtönrács"-zárással, utazással együtt 14:34-kor a Bazilikánál voltam.No ,de ott se színpad,se tömeg! Egészen nyugodtan elővettem a telefonom,és harcolva a tavaszi napsugarak táncával a kijelzőmön, megnéztem az esemény pontos leírását,és a végállomás a Hősök tere volt.

Oké,fogtam magam, kisföldalattival száguldottam a Hősök terére,bízva abban,hogy még nincs vége a dolognak. (A metrón utazva észrevettem magamon,hogy fokozatosan görbül a szám egy olyan mosolyra,amit senki se érthetett az utasok közül. Ha nem volnék ily gátlásos,tán még dúdolgattam is volna,és tánclépsekkel haladtam volna tovább.:D) A feljáróból láttam egy kisebb színpadot,de a turistákon kívül nem sok ember volt. Próba cseresznye,gondoltam,és elindultam a tér felé.

A zebránál várakozva láttam egy embert a távoli színpadnál,aki dobálta a haját,majd összekötötte.Kétségtelen volt már,hogy az csak Peti lehetett. A téren egy darabig lézengtem,mint ahogy a skinheadek szoktak a Moszkván,vagy mint legyecske az étel körül. Fotózgattam,mászkáltam,nézelődtem, szemlélődtem,felmértem a terepet. Aztán elővettem Günthert,hogy ne legyek oly egyedül,és igyekeztem lehervasztani az arcomról azt az elvarázsolt ábrázatot.:D:D:D

Végül meghallottam,hogy az egyik fellépő HIM-et énekelget,aztán közelebb merészkedtem.Ó de hallgattam volna tovább! " In joy and sorrow my home's in your arms..."  Ezután csakhamar megjelent a tömeg eleje az Andrássy úton,ekkor úgy döntöttem,gyorsan odamegyek Petihez,aki éppen pakolgatott valamit. Kezébe nyomtam Günthert,elmondtam neki,hogy most ő a háziállatom,szerencsecsibém,míg nincs kutyám.És mától az ő gondjaira bízom. Peti kedvesen és türelemmel hallgatta az abnormális módba kapcsoló énemet, még váltottunk pár szót,aztán elpárologtam mellőle. Igazából ezt a lépést április 19-én akartam megtenni,de azt gondolom,hogy addigra túlvariáltam volna a dolgot. Na meg ez az esemény sokkalta alkalmasabb volt rá,hiszen az állatok érdekében gyűltünk össze.:D:D:D Ez így jó,mert Günther,a pici tűzmadár jó kezekben van.:)

Elvonultam,a tömeg része lettem,s együtt hallgattuk a kutyusokkal,emberekkel a felszólalókat,ott volt Falusi Mariann is,Karai Anna,egy másik srác,aki HIM-et énekelt,de nem tudom,hogy hívják,mert nem néztem a Voicet,na és Schroti. Négy dalt adtak elő,külön egyet-egyet,és a Holnapfényt együtt. Klassz volt.:)

Mintha kicseréltek volna, úgy indultam hazafele. Arcomon nyugodt, elvarázsolt mosoly,lépteimben lendület. Így akarom élni  minden áldott napomat. Nagyon jól éreztem magam,ráadásul minden pillanatban ebecskék vettek körül,és sok-sok állatszerető ember.:)

Ő Günther,arany csibém,a pici tűzmadár,aki egynegyed sváb,idén március 29-én született Sopronban, és  mától Schroti a gazdája:)

Fesztiválozósdi

Elég régen voltam már Volt fesztiválon. Viszont most nagyon úgy néz ki,hogy megyek.
Megvettem a napijegyet-csak azért most,mert olcsóbb,és hogy meg ne gondoljam magam,ugyanis én az utolsó pillanatok embere vagyok- , de  furcsa még nekem ez a voucher formátum.
Azt hittem,odamegyek,és kapok egy - jól megszokott -jegyet a markomba.Ezzel a kinyomtatott A4-es oldallal csak annyi a bajom,hogy könnyedén elkallódhat még a totális rendet imádó embereknél is.
Mindegy,itt van a markomban,és semmilyen érzés nem tölt el. Emlékszem,korábban nagyon boldog voltam,amikor kézhez kaptam,de most semmi. De még az se,hogy ez egy felesleges pénzkidobás.:D
Amúgy azt hiszem a legjobb napot választottam,bár egyik fellépő sem hat meg. Mi van velem,öregszem? Vagy nem elég kommersz az ízlésem? Gondolkodtam a Papa Roachon,de végül a Bullet for my Valentine mellett döntöttem.Szerintem remek bulit fognak adni,bár érdekes lesz,hogy a Bullettel egy napra tették Ákost. Remélem Ákos nem ezzel a nyűglődős szintipop hangzásvilágával próbál elkápráztatni minket. Szeretem a zenéjét nagyon,de az új albuma számomra hallgathatatlan.

Ma kapom meg a május 4-re szóló Színházak éjszakája karszalagokat,akkor ez is le lesz tudva. Muszáj előre lefixálnom dolgokat,mert képes vagyok hirtelen meggondolni magam,és akkor soha nem jutok semmire,nem megyek sehova,és az rossz. Az élet pedig tele van lehetőségekkel,és ki kell használni. Az a baj,hogy az a vidéki élet,amit most magamra kellett vállalnom a szakmai gyakorlat miatt,teljesen lelassít,kedvtelenné és lustává tesz. Pedig az alaptermészetem szerint nekem pörgésre,rengeteg tevékenységre,állandó ingerekre van szükségem,hisz csak akkor vagyok boldog,akkor érzem remekül magam. És úgy utálom magamban,hogy mindent túlságosan megfontolok,hogyha valamit elhatározok, néhány gondolattal  elhessegetem. Vakmerőnek és őrültnek kell lenni,míg fiatal az ember.Budapesten az a jó,hogy itt annyira nem érdekli az utca emberét a másik,hogy bármekkora őrültséget csinálhatsz,bármekkora idióta lehetsz.Ki lehet bontakozni.Csak ahhoz itt kéne lenni. Basszus.:D

Volt egy álmom...a villamoson!

Talán először életemben magyar metált tettem be csengőhangnak. Könnyű kitalálni mit: Tűzmadár: Volt egy álmom.... Nyakig bebújtam a biokémia jegyzeteimbe,amikor is felszállt két hosszú hajú szemrevaló férfiú.Az egyik egész közel állt hozzám,de ügyet sem vetettem rá..tudjátok: biokémia a szerelmem. Aztáán elkezdett csörögni a teló: Így szállunk háát te meg één..stb.stb.,és éreztem,hogy a srác onnantól kezdve folyton figyelt.:D:D:D Hát igen, a rocker ember nem mindig egyértelmű,no de neki kiderült,hogy az vagyok.:D:D:D:D:D:D

Ha már a verseket ünnepeljük...

Játszd el!

Játszd el nekem,

hogy kis herceg vagy

Hogy mit hittem,

az minden úgy van

Játszd hát úgy már,

hogy el is higgyem:

Megérkeztél,

és nem mész innen.

Játszd el,hogy tied a világ
Előttünk nincsen akadály

Súgd néhányszor: van egy kincsed,

És fejeddel felém intesz

Elpirulok szép csendesen

s elhiszem, hogy vagy Te nekem.

Most egy kicsit láss csak engem

Tárd ki karod,hadd öleljen

Aztán játékból messze szaladok
S ha utánam jössz,veled maradok.

Játsszunk tovább sok szép szerepet

Hőst,hercegnőt,álmos gyermeket

Zenészt,költőt,igaz lelkeket,

Belehalok,hogyha nem lehet.

2013 április

Nyomokban boszorkányt tartalmaz

Elkezdtem vagdosni a hajam,de csak módjával(szükségem van az optimális hosszúságára a metálkodáshoz:) ),mert nem volt olyan szép a vége.Aztán ahogy ráesett a napfény,találtam vörös hajszálakat is!:D Szóval boszi gének vannak bennem.:D

      Tegnap kezdődött el a Színházak éjszakájára történő regisztráció. Mivel nem vagyok Budapesten,nem tudtam időben elintézni a dolgokat, így az este 6 órás regisztrációkor,amikor is megkaptam a karszalag kódját,már az általam kiszemelt Madáchos programok beteltek. A Posta Victor -féle L'élekre,illetve Török Tomi osztálya által előadásra kerülő Fame-re szerettem volna beregisztrálni,de nem sikerült.
     Teljesen elkeseredtem,dühös voltam és csalódott.Ugyanis mikor kiderült,hogy a Színházak éjszakája és a soproni Tűzmadár koncert egy napon lesz, nagyon nehéz volt döntést hozni,mert a színházat,Tomi,Petit ugyanúgy kedvelem.
          Nagyon jó lett volna Sopronban,hazai terepen Petivel találkozni,a Bohémia amúgy is egy kicsi,"otthonos" klub,teljesen más a hangulata,mint egy nagyobb budapesti szórakozóhelynek. Na meg persze kevesebb embert kellene legyűrni ahhoz,hogy Petit köszönthessem. :D
         Végül mégis úgy döntöttem,hogy ezt a napot arra szánom,hogy megnézzem,mit alkot Tomi a Madáchban. Mert ez nekem nagyon fontos,én nagyon örülök a sikerének,és olyan ügyes ,hogy nem lehet nem észrevenni a tehetségét,meg amúgy is,tök jó fej.:D S ugyanez van a Petivel is...és az átkozott ördögi kör bezárul.

A probléma kezelésére 3+1 módszert eszeltem ki:
1.Osztódok. (Perfect idea!)
2.Elmegyek a soproni helyett a budapesti Tűzmadár koncertre.
3.Eladom a karszalagom,és elmegyek a soproni koncertre.( Ez további kérdéseket vet fel.)
+1. Elmegyek színházazni,és az utolsó pillanatig reménykedek,hogy hóhelyzet miatt Petiék koncertjét elnapolják.

Elpanaszoltam bánatom Tominak,aki annyira aranyos volt,hogy említett még egy lehetőséget,amikor megnézhetem az előadásukat. Ekkor lenyugodtam,de lelki békém még most sincs egyensúlyban,váh...:D

Minka tervez... realitás elcsesz.