Nos, a hölgyeknél valamiért nem tulajdonítanak jelentőséget a 33. életév betöltésének úgy, ahogy az uraknál. Ettől függetlenül lenyomatát teszem e mondattal az inerneten ama ténynek, hogy én, Minka, átléptem e bűvös számot.
Jelent-e valamit? Tegnap revizionáltam a Facebook lábnyomom, és rengeteg mindent eltüntettem, az évekre visszamenőleg. Arra például érdekes volt rádöbbenni, hogy 10 éve még az exemmel voltam együtt. Azelőtt pedig életem egyik nagy szerelmével - ha nem a legnagyobbal - ápoltam jó kapcsolatot, aki már a metrón elfordul, ha meglát, sőt talán a nevemre sem emlékszik már. Pedig nem kis közös múltunk van. Fura, utálom, ha elfelejtenek azok, akikkel igenis fontos és értékes pillanataink voltak. Utálni utálhat, ignorálhat, de hogy elfelejt, az méltatlan. Igen, rólad van szó. A régi romantikus énem még néha eljátszik a szcenáriókkal, hogy mi lett volna ha. Na ezeket kellene leállítanom magamban. Nyilván az életem 99,9% -ban eszembe se jutnak ezek a dolgok, mert munkamániás vagyok és az életem akutális eseményei, élményei, érzései kitöltik a gondolataim.
De ha visszagondolok egyszer, jön a lavina. És ugyanoda jutok vissza, hogy kár volt barátom, elcseszned. És nagyon elcseszted.
Mindegy, én szépnek éreztem magam fiatalon, voltak hódolóim, bókok szaporáztak az utcán, és te akkor sem értetted, hogy ez mi. Nem értetted, nekem kellett elmondanom, hogy baszdmeg, irigyek rád, lennének a helyedben és te pislogtál. Nem értetted, hogy neked szóltak a versek, nem ment át, hogy a Petrucci által, a feleségének írt dal, amit akkor, ott az Izabella utcában megmutattál, az onnantól örökké belém égett, híd lett közöttünk. (Soha többé nem akarom hallani már.) Nem értetted, hogy te vagy a zene, és én vagyok a szó. Azt sem értetted, amikor finoman közöltem, hogy "Szia,Barátom!"-mal nem kezdünk metál dalszöveget, ha azt akarod, hogy bárki is komolyan vegyen. Nem értettél semmit. Miért nem értettél egy kicsit is ebből?
Aztán egyik nap eltűntél hosszú időre, aztán máskor meg megkérdezted, mint egy idegentől, hogy hány éves is vagyok és hadováltál. Aztán máskor már... kihúny a felismerés a szemedből. Majd már el is sétálsz mellettem, baszdmeg. Hitvány embernek tartalak. Eddig nem tudtam, mindig azt hittem, hogy én rontottam el mindent, minden emberi kapcsolatomban, de valójában, aki bújkál és nem egyenes, és nem vállalja a felelősséget a tetteiért, az egy hitvány alak.
Ugyanakkor tudhattam volna, milyen vagy valójában, hiszen némelyik exed is megcsaltad. Az összes partneredről úgy meséltél nekem, mint egy selejtes, hibásan működő eszközről. Ha akkor, ott, a 4-6-os megállójában az utolsó találkozónkon, mikor spiccesen vártuk a villamost a nap végén, rá tudsz venni, hogy nálad aludjak, akkor most mi is itt tartanánk? Valakinek mesélnél rólam, hogy mekkora egy hülye a nőd?
Nem mentem veled, mert már egy-két hónapja az új pároddal voltál. Pedig nagyon meg akartál győzni. Azt sem érdekelt volna, ha a csajod megtalálja más nő hajszálát a párnán. Látod, ott is nekem volt több eszem, és igen, nagyon szívesen. Nekem nem volt veszteni valóm, csak a becsületem. Neked meg minden. Szóval szívesen, hogy ott meghoztam helyetted életed legfontosabb döntését, és megmentettem a leendő házasságod.
Ki írja ezeket a sorokat? Változik az énem, fejlődik az önismeretem, és mások ismerete is. Az idő szépen helyére teszi azokat a kirakósdarabokat, amiket régen nem találtunk.
Korábban korholtam magam a történtek miatt, de most valami nagyon erős, határozott düh szele hordta egy halomba a fenti sorokat. Örülnöm kellene, hogy nem vagy az életem része.
Szóval vannak ilyen élményeim 2021 előttről. 2021-ben aztán új időszámítás kezdődött nálam is.
Olyan emberek kerültek körém, akik szeretnek, és akarták, hogy velük legyek hamarabb, minthogy én azt felismertem volna. Akinek maradnia kell, az marad. Akivel nem egy utat kell járnunk, azt elsodorja az idő. Visszanézek még, de nekem haladnom kell előre. Sodródj hát tovább, és ha útunk egyszer ismét összeér, lefejellek. :D
