Találtam egy érdekes sorozatot. Sorozatot ritkán nézek, akkor is csak neten. Ha jó, akkor ledarálom 3 nap alatt. Na ez pont olyan. Jane The Virgin, mentségemre szóljon, hogy Golden Globe díjas.
Alapszitu: Van egy 23 éves leányzó, diploma előtt áll, író szeretne lenni, és kétéves kapcsolatában már az esküvőt tervezgetik a szuper apu és férj prototípussal. Egy sármos angol sráccal, aki nyomozó.
A lány az egyedülálló, de kicsit könnyűvérű anyjával és a roppant vallásos nagyival él. Aki megígértette vele, hogy esküvőig nem veszti el a szüzességét. És akkor itt térhetünk rá a cím magyarázatára. A lány tartja magát, a vőlegény meg egy csoda, mert bírja. Aztán történik egy orvosi hiba, ahol véletlenül ezt a lányt termékenyítik meg mesterségesen.
Innen jönnek a bonyodalmak...
Megnéztem az első évadot. Egyszerűen zseniális. De tényleg. Sok stílusjegyet visel magán a sorozat, érdekesen válogatták össze a szereplőket, tényleg multikulti. Vannak benne logikátlan helyzetek, de cselekmény gördülékenysége érdekében e felett el kell siklani. Ami nem is baj. Nem kattogsz folyton azon, hogy ki és mit csinált, milyen indokból, mert jön valami újabb és újabb helyzet.
És amennyire nagyszerű ez a sorozat, annyira bele is mászik a fejembe. Tegnap este volt az a rész, amikor megszületett a kiskölök. A biológiai apuci és az ex hősszerelmes vőlegény megmentik a kölköt a gonosz drogdílertől, aki egy gyönyörű nő mellesleg, és visszaadják az imádott ifjú anyukának.
Álmomban - és furcsa lesz leírni a következő sorokat, mert teljesen gyerekellenes vagyok - kb. én voltam Jane, és fogtam egy/a kisbabát, és határozottan éreztem a pici csontjait... mintha tényleg én fognám. Amit nem is értek, mert eddigi életem során nem nagyon tartottam újszülöttet a kezemben. Soha. És az is olyan életszerű volt, hogy a haja kicsit átböki a laza szövésű kissapkát. Ott volt az orrom előtt. Ilyen sosem volt az orrom előtt. Na jó,lehet, hogy a facebook ismerősök kiposztoltak hasonló képeket. Veszélyes ez a sorozat. Álmomban megjelent még valaki, imádott énekesem, akiről ott csak képeket mutattak. De hogy kerültél te bele??:D Ezer éve nem is beszéltünk. Indiába mentem családlátogatásra, és ott mutogattak képeket, hogy ő milyen szépen néz ki az újszülött unokahúgával. :DDXDXDX:D:D:D De tényleg odaadással és szeretettel volt tele a tekintete. :)
A fentiekből nehogy azt higgyétek, hogy én gyereket akarok valaha is. Elég undorító dolognak tartom a folyamatot, amíg odáig eljutsz, hogy a kezedbe veszed. Egy törékeny valami. Egyszer nyúltam hozzá unokahúgomhoz, amikor pici volt, talán a lábát igazítottam. De olyat roppant, hogy azt hittem tönkretettem valamit benne. Kirázott a hideg, hogy lebénítom a hugit. Nagyobb lett, és a felügyeletem alatt egyszer leesett az ágyról, és olyan szerencsém volt, hogy a feje a puha papucsra esett. Rohantam, hogy felvegyem, pislogott kettőt, visszaraktam az ágyra, és azóta is azt vélem, hogy nincsenek véletlenek, az univerzum mellettünk állt, hogy ott volt az a papucs és nem tört be a feje...Most már 5 éves, makk egészséges, szóval nem voltam rá túl negatív hatással. :D
