Keresés ebben a blogban

2014. július 25., péntek

Mesterképző- pontváró finnes bulim a HIM-mel :D


Tegnap este tehát eljutottunk HIM koncertre. Elbénáztam az idegenvezetést, és átvert a BKV, ezért negyed órát késtünk, de a jó oldalát kell nézni: legalább semmit se láttunk az Anti Fitness Clubból. Sajnos ők voltak az előzenekar. Tudatosan nem kedvelem őket, nem csak szájkarate, ugyanis direkt rájuk kerestem, belehallgattam néhány számba. Határozottan nem tetszik. Találtam rá egy megfelelő jelzőt, de az nem igazán képernyőképes (emberi vagy állati eredetű, erősen szennyezett folyadékkal vegyített emésztési végtermék) . S itt az első kérdésem: miért pont őket választották? Ez örök dilemma marad. A másik meg az, hogy : hogy a fenébe nem tudta 10-13 éven át elintézni egy magyar klub vagy fesztivál sem, hogy eljöjjenek? 

Na mindegy. Nekem tetszett a koncert, Ville nagyon jópofa volt, mókásan tipegett, kissé nagypapásak voltak a mozdulatai. Szépen, konszolidáltan öltözött fel, de a cigi azért ott füstölgött a szájában.:) Azt éreztem már a színpadképet látván, hogy ők teljesen rutinból tolják az egészet, annyira természetesen mozogtak ott fenn. Nem volt műbalhé, cicoma, csak jöttek, lenyomtak pár számot,és kész. Ville néha motyogott, de ahol álltam, nem nagyon hallottam ki, hogy mit. Sebaj. Egyszerű volt és nagyszerű. 


A hangosítást nem éreztem a HIM-hez méltónak, de rosszabbal is találkoztam már. Tudtam élvezni a zenét. A közönség sorai közt volt egy-két oda nem illő lélegző, de nem gondolkodó objektum, de az engem ért ingerek sokkal kellemesebbek voltak, mint a Brainsen. Itt éreztem, hogy olyan emberek vesznek körül, akik szeretik azt, amit én, és boldog voltam, hogy finneket láthatok a színpadon. Itt a kísérőket leszámítva mindenki tudta, hogy mire számíthat. Jó volt.:) Örültem, hogy valakinél láthattam finn lobogót. 

Tegnap este egy időben a HIM koncerttel kihirdették az egyetemi felvételi ponthatárokat. A nem hivatalos eredményeket 8 óra után valamennyivel SMS-ben megkaptuk. Három jó barátomnak meg is mutattam ujjongva az üzenetet, és tök aranyosak voltak, nagyon örültek, jó volt látni.:)) Aztán egyszer csak odaszólt egy ismeretlen csajszi, hogy ne haragudjak, de látta az SMS-t, és szívből gratulál. Nagyon kedves volt, örültem neki is.:)) Ezután tényleg éreztem az összetartozást. Így kellett volna mindenkinek a másikhoz viszonyulni. Nem fellökni, és megrémült orrszarvú módjára végighasítani a tömegen. A finom és kellemes dolgok híve vagyok. De ez a szituáció arra biztatott, hogy igenis higgyek abban, hogy a zene képes összekötni az embereket. 

Tehát emlékezetes koncert volt, amely kezdését ugyan lekéstük, de 3 nagyon jó emberrel voltam ott, Ville-ék is odatették magukat, és itt derült ki, hogy szeptembertől azon 10 szerencsés közé tartozhatok a 40-ből, akik lehetőséget kaptak arra, hogy elvégezzék az agrármérnöki mesterképzőt. Ráadásul nem kell Móvárra mennem, így közel maradhatok a Pesten megszeretett ismerősökhöz, helyekhez, stb.

Szóval jó lesz ez. Már csak egy plusz nyelvvizsga kell. Meg kijutni Finnhonba.





2014. július 24., csütörtök

Uff!

Ezt a szót egy finn regényben olvastam.

     Ma lesz HIM koncert. Szerencsére nem vagyok besózva, de azért vannak elvárásaim. Hogy mondjuk legyen közel olyan jó az előadás, mint a stúdiófelvételeken. A Dream Theater meg tudja csinálni.;) Amúgy sosem voltam óriási HIM rajongó, sőt nem is olyan rég hallgatom. Gimiben volt egy fura srác, aki született költő volt, és részben HIM-es dalszövegekből táplálkozott. Akkor gondoltam, talán jó ez. Aztán megbarátkoztam vele, és van jó pár szám, ami kifejezetten tetszik. Gyakran arra van szükségem, hogy egész nap az ő zenéjüket hallgassam. Lelki táplálékként szolgál.

Aminek nagyon örülök, hogy törvényes keretek között a lehető legolcsóbban megúszom, de annak pedig mégjobban, hogy jönnek fel volt lakótársaim Sopronból, akiket nagyon szeretek, plusz velünk tart az első számú finnmetálos barátném. Nagyon magasak mind a 3-an. :D De nem baj, én megszoktam, hogy nekem csak ennyi cm jutott.

     Tegnap elmentünk Brainsre. Nem az én zenei világom, de nem is kötök bele. Nekem egy kicsit agresszív volt, mellette meg atom jó bulizene annak, aki rá tud hangolódni. Ez nekem annyira nem ment, de ez az én hibám gondolom, mert nem szívtam vagy nem ittam. Máskor sem tenném. Az parasztság volt a közönség részéről, hogy a meghívott vendég, Kállay S. András feltűnésekor egyértelműen kifejezték nemtetszésüket. Oké, hogy András nem a Brainssel legkompatibilisebb előadó, és ennek a közönségnek a Running című dala sem nyerte el a tetszését, de mi a kutya fülének kell megsérteni? Kállay urat a Brains kérte meg, hogy eljöjjön vendégként, a Brains dolgozta fel a dalát, mert valamiért jónak találta, innentől kezdve azt gondolom, hogy simán ki lehetett bírni annak is, aki nem szereti. A kezdetleges fújjolás után azért a lázongók ropták ám a legjobban rá. 

Amúgy én a Running című dalt a jellegtelen jelzővel illetném, tehát nem rossz. Kállayt pedig nem tartom kiemelkedő előadónak, ezért magamtól nem kezdeném el hallgatni őt, de ha pl. rádióban megy a dala, nem váltok csatornát, nem úgy mint Tóth Gabi/Rúzsa Magdi/ Tolvaj Renáta és hasonló számomra hallgathatatlan "előadók" esetében. Kállay S. András, mint ember viszont roppant szimpatikus.


    Problémám egyébként abból fakadt a tegnapi koncert során, hogy sokan annyira illuminált állapotba kerültek, hogy lehetetlen volt elviselni őket. Szemüvegem miatt sajna én nem párézhatok olyan nagyon, mert elrepül....:D Erre volt már példa.:D Vagy betörik, ha úgy alakul a helyzet, de ezt ugye az előttem lévő könyökök nem tudják.

Azt gondolom, hogy a boldogság, a felszabadulás senkit sem jogosít fel arra, hogy egy másik ember hangulatát és élményét elrontsa. Előttem volt egy lány, korombeli, de annyira szétcsapta magát, hogy abszolút nem tudott magáról... sajnos önfeledtségében összevissza csapkodott, dülöngélt, stb. Legszívesebben megtéptem volna, annyira "belemászott az arcomba". Szóval a legrosszabb közönségalany volt. Neki nem számított, hogy ki van vele, mellette, kire dől, szerintem ha elesik és összetiporják, azt sem veszi észre. Végül jött valami pasi, és le is csapott rá. Könnyű préda. Hát így járt a leányzó. Sokan rinyálnak, hogy a szórakozóhelyek Pesten milyen veszélyesek. Valóban így van. Azt nem bírálom, aki önhibáján kívül kerül veszélybe, pl. bogyót dobnak a piájába, stb. De aki direkt ringlispíllé issza magát, az viselje a következményeit. Pont.

Nagyon gonosz ember leszek, úgy érzem, vagy legalább intoleráns. Sajna egyre kevésbé tudom elviselni a koncerteken fellelhető anomáliákat. Vagy innom kéne? :D  Adja az ég, hogy a mai jól teljen el, és utána megígérem, csak színházba fogok eljárni. Ott is vannak érdekes dolgok, de azért sokkal konszolidáltabban mutatkoznak meg.