Találkoztam a házi finnemmel! A nap fénypontja!!! Jaj de csípem ezt a gyereket.:D
Már magyarul mondja azt,hogy köszi,és senki nem venné észre ebből a szóból,hogy ő nem magyar. :D
Már egy jó ideje nem futottunk össze, hiányoltam is a fejét, és ma, amikor egy órája kimentem beszerző körútra, arra gondoltam, hogy szeretnék vele találkozni még. Aztán az események úgy alakultak, hogy pont egyszerre értünk haza. A körúton megállított a tenyérbe mászó képű szórólapos csávó,és megint hülyeségeket kérdezett ( ez megy már 2 éve), majd láttam,hogy a lakás felé sétál egy szőkeség...aztán hamar rájöttem,hogy ő a kedves Eemil. Éppen telefonált, de kedvesen mosolygott és köszönt, amikor meglátott a kapuban. Tele volt a keze, úgyhogy készségesen nyitottam a liftajtót... de jó volt hallani azt a gyönyörű karattyolást..imádom a finn nyelvet. Meg a finneket. Még akarok ilyen jó kis liftezéseket, annyira élvezem.:D
Keresés ebben a blogban
2013. október 10., csütörtök
2013. október 9., szerda
Minden költő tudja jól,hogy...
A virágnak megtiltani nem lehet
A virágnak megtiltani nem lehet,
Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;
Kikelet a lyány, virág a szerelem,
Kikeletre virítani kénytelen.
Kedves babám, megláttalak, szeretlek!
Szeretője lettem én szép szemednek –
Szép lelkednek, mely mosolyog szelíden
Szemeidnek bűvösbájos tükrében.
Titkos kérdés keletkezik szivemben:
Mást szeretsz-e, gyöngyvirágom, vagy engem?
Egymást űzi bennem e két gondolat,
Mint ősszel a felhő a napsugarat.
Jaj ha tudnám, hogy másnak vár csókjára
Tündér orcád teljében úszó rózsája:
Bujdosója lennék a nagy világnak,
Vagy od’adnám magamat a halálnak.
Ragyogj reám, boldogságom csillaga!
Hogy ne legyen életem bús éjszaka;
Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet,
Hogy az isten áldja meg a lelkedet.
/Petőfi Sándor/
A virágnak megtiltani nem lehet,
Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;
Kikelet a lyány, virág a szerelem,
Kikeletre virítani kénytelen.
Kedves babám, megláttalak, szeretlek!
Szeretője lettem én szép szemednek –
Szép lelkednek, mely mosolyog szelíden
Szemeidnek bűvösbájos tükrében.
Titkos kérdés keletkezik szivemben:
Mást szeretsz-e, gyöngyvirágom, vagy engem?
Egymást űzi bennem e két gondolat,
Mint ősszel a felhő a napsugarat.
Jaj ha tudnám, hogy másnak vár csókjára
Tündér orcád teljében úszó rózsája:
Bujdosója lennék a nagy világnak,
Vagy od’adnám magamat a halálnak.
Ragyogj reám, boldogságom csillaga!
Hogy ne legyen életem bús éjszaka;
Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet,
Hogy az isten áldja meg a lelkedet.
/Petőfi Sándor/
2013. október 7., hétfő
Belső konfrontáció
Kint napsütés, bent jégcsapok. Megütközött két érdek egy fejben, és most harc követ harcot. Túl fogom élni,csak egyszerűen szar. A tegnaphoz képest mintha kicseréltek volna, mert úgy ébredtem, hogy változni akarok. Hátrahagyni valamit a jelenből, ami keserédes. Ó, most eszembe jutott a Bittersweet. Tökéletes. Az a dal is egy harc. Nahát nahát, szóval most,hogy változni és változtatni szándékozok, olyan, mintha kipárolgott volna belőlem minden életkedv, erő, jóindulat. Nem működik már a placebom. Lost in the arms of destiny...még jó,hogy a finnecskék értik, mit akarok kifejezni, ha cserben hagy a költői énem...
A finnecskék sose voltak számomra rosszak.
Menekülnék, jajj hova meneküljek? Kis nyuszi nagy gödörben, akinek egy dán dog segített ásni,de mire leért a céljához és rájött,hogy rossz célt tűzött ki,a kutya elhúzott. A kisnyúl pedig ugrana, de rohadt KICSIIIII! Na most vagy ott marad a nyuszi a gödör mélyén, és élvezi a talajvíz-jakuzzit, vagy valahogy mégis talál magának módot arra,hogy kimásszon abból a béna gödörből, és elfeledve a kutyát, meg a gödör mélyén lévő jakuzzit és kiegészítőit, elrohanjon hidegebb éghajlatra, a saját igaz útját meglelni a répaföldre.
2013. október 6., vasárnap
Makk gesztenye helyett
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmvtxppga0Ek9y1fnKqC9Y8h_PKeyNvKvamGxfIxLip-QXxinAkoTJflXyesakV0RZ30jK8zm6tm8oOUrkpBug53jZrIX8Ct7XrLOk477QlF9z4d8SBho5iBtpeyNM8rhP7YaVEA94bcvK/s320/2013-10-06+15.33.31.jpg)
![]() |
kicsit elhanyagolták ezt a fát,mégis szép |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5GTJcCauQWQU5gLWdS1LggSayszfI74_sbGu9jOpRKDW2V9LaXJLvsgdFe6IPgb1W-k9x0eKzDwXjIyK7O-IbC0x9tUBcmRPW-OLRa0I8ptLQNlgx4PlHsrbucTsV1Lv3p0lCjRfFtU_V/s320/2013-10-06+15.07.45.jpg)
Dekorációnak remek lesz. A gesztenye viszont mosógolyóként funkcionál, ma pont hogy kipróbáltam,és remek. Na majd meglátogatok pár erdős részt, hátha rálelek még.
Célom volt még a lehullott őszi levelekbe gázolni. Imádom,hogy bokáig ér a sok színes levél,és zörög a talpam alatt. Erre kb. egy-két hetet még várnom kell,remélem nem takarítják el túl hamar.:)
Igazán remek volt ebben a parkerdőben járkálni. Sokkal jobban szeretem, mint a Margitszigetet. Tágasabb és nem kell kerülgetni annyira azt a sok embert. Sosem szoktam az utakon menni, inkább keresztül vágok mindenen, erre a célra pedig a liget tökéletesen megfelel. Meglátogattam múltam egyik csodás eseményének helyét, ahol egy tüneményes fiúval találkoztam,és óriási volt a szerelem, de azóta a világ legnagyobb idiótája lett.:D Ettől függetlenül az emlék szép.:)
![]() |
A Vakok kertje |
Eddig még nem vettem észre, hogy van, de ma rátaláltam a Vakok kertjére. Ide csak vakok léphetnek be, de én csináltam sunyiban egy fotót. Kedves kis hely.:)
![]() |
ez a fa meg ott állt,és azt kérte, fotózzam le |
![]() |
Hopp,ki bújik meg ott? Egy aljas kis Viscum album! |
![]() |
egy fura szökőkút sarka |
![]() |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)