Hogy van az, hogy hozzányúlnak egy dalhoz, és jobban sikerült, mint az ő legfrissebb alkotásuk?
Szerintem pont azért, mert ez a dal finn, érezni lehet rajta a tiszta ridegséget. És sokkal jobb, mint az eredeti változat.
Amikor Lauriék előadták ezt a dalt, a mindössze 24 éves Elinoora sírdogált, a kommentelők pedig nem értették. Baszki, én az asztal alatt bömbölnék, ha Lauriék adnák elő az én dalom.
Ja, de nem is vagyok zenész, se finn, úgyhogy ezt buktam.:D
2018. szeptember 15., szombat
Ismeretségek felelevenítése
A tegnap igazán kellemesnek bizonyult.
Egy olyan barátommal, akivel 8 év után vettük fel újra a kapcsolatot, elmentünk Vad Fruttikra egyet mókázni. De előtte beugrottunk egy másik kedves régi ismerős birodalmába, ahol nagy sürgés-forgás volt, mert alapítási évfordulót ünnepeltek. Volt welcome drink, meg amit akartunk, és kedves régi ismerősöm személyében egy csodás társaságunk.
Igazán lelkes voltam, hogy évek után újra beszélgethetünk. És csupa jó hírt hallottam tőle.
Jó érzés annyi év után is szeretettel fordulni valaki felé, és tapasztalni, hogy változatlanul éppen olyan kedves, udvarias velem, mint amilyen régen volt.
Jövő héten nagy eséllyel egy számomra hasonlóan kedves személlyel találkozhatok hosszú idő után.
Ő egy igazán kellemes, pozitív ember. Mindig feltöltődés a társaságában lenni.
2018. szeptember 14., péntek
The Rasmus - Holy Grail
Meh...
a véleményem egy szóban így mondanám el erről a dalról, amit ma adott ki a Rasmus.
Ilyet bárki tud. Kommersz, nem tesz boldoggá.
Talán a szövege megér egy fordítást. Az jó, és azonnal észre is vettem az áthallásokat.
Ha találkozunk, nem ezért fogom hátba veregetni őket.
:D
2018. szeptember 12., szerda
Háromból kettő
Kikészültem.
Minden korszakomból van egy-egy nagyon jó barátnőm.
Az egyetemi leány elkelt, meg már várják az első gyerkőcöt.
Ma pedig megkérték egy másik leány kezét. Természetesen velük örülök.
De akkor is, agyfasz.
Ha a gimis legjobbom is elkel, akkor én el fogok menekülni a Holdra. Ez már bizonyos.
Amelyiknél gyerek lesz, azzal 3 éven át nem fogok beszélni.
Nem gonoszságból, csak önvédelemből.
Tudom, ez az élet rendje, hogy szerelem-házasság-gyerek, harmónia, gyarapodás, izé.
Magamnak viszont most azt kívánom, bárcsak atomtudós lennék, mert akkor én is dolgozhatnék egy nemes célért: megmenteni az embertől a Földet. Ezt most elnevezem Thanos-szindrómának.
De ha biológus lennék, akkor fajspecifikus vírusokon is dolgozhatnék. Az lenne az igazán célravezető.
Vannak őrült gondolataim, tudom. Vajon mikor lesz a 3. világháború?
Persze előbb Viktort kibasszák az Unióból. Úgy 2 éven belül. Magyarországon az éhínség és szegénység miatt, mert bedől az iparunk és a mezőgazdaságunk, végre polgárháború lesz.
Visszatérve a valóságba, amit most ki kell beszélnem magamból, mert ezt a zavarodottságot nem érti most senki... asszisztálok persze mindenkinek, aki el akarja az életét szúrni...de érdemes előrelátónak lennem abban is, az én életem hogyan csúszik félre.
A lyányok mindegyike férjhez megy a következő 4 évben. Nekem lesz néhány félresiklott kapcsolatom mindenféle zakkant férfival, keresve bennük valamit, amit sokáig nem fogok megtalálni. Aztán 35 éves korom után majd a sors megver valami istenátkával, és hozzá megyek feleségül, mert már mindenki csesztetni fog, hogy kezdenem kéne valamit az életemmel. Persze az is lehet, hogy nem fog sokáig elviselni egy ilyen ember sem, így pár év házasság után elválnak útjaink. Gyermek nem lesz semmilyen frigyből, valamiféle egészségügyi problémára, korra, hitelre, vagy az aktuális divat színére fogva. A családban én leszek a soha fel-nem-növő nagynéni, aki egy helyben toporog karrier és minden egyéb szempontból.
Egy olyan felesleges élet leszek, mint ma megannyi elfeledett, elszáradt, a függetlenség mámorától megszédült nő. Remélem, a szerveim azért megmenthetik még olyasvalaki életét, aki többet ki tud hozni magából, mint én. Szeretni fogok mindenkit, csak egy valakit nem: magamat. Utálni fogom az életem, de sosem fogom beismerni, hogy elszúrtam. Mert függetlenség.
Minden korszakomból van egy-egy nagyon jó barátnőm.
Az egyetemi leány elkelt, meg már várják az első gyerkőcöt.
Ma pedig megkérték egy másik leány kezét. Természetesen velük örülök.
De akkor is, agyfasz.
Ha a gimis legjobbom is elkel, akkor én el fogok menekülni a Holdra. Ez már bizonyos.
Amelyiknél gyerek lesz, azzal 3 éven át nem fogok beszélni.
Nem gonoszságból, csak önvédelemből.
Tudom, ez az élet rendje, hogy szerelem-házasság-gyerek, harmónia, gyarapodás, izé.
Magamnak viszont most azt kívánom, bárcsak atomtudós lennék, mert akkor én is dolgozhatnék egy nemes célért: megmenteni az embertől a Földet. Ezt most elnevezem Thanos-szindrómának.
De ha biológus lennék, akkor fajspecifikus vírusokon is dolgozhatnék. Az lenne az igazán célravezető.
Vannak őrült gondolataim, tudom. Vajon mikor lesz a 3. világháború?
Persze előbb Viktort kibasszák az Unióból. Úgy 2 éven belül. Magyarországon az éhínség és szegénység miatt, mert bedől az iparunk és a mezőgazdaságunk, végre polgárháború lesz.
Visszatérve a valóságba, amit most ki kell beszélnem magamból, mert ezt a zavarodottságot nem érti most senki... asszisztálok persze mindenkinek, aki el akarja az életét szúrni...de érdemes előrelátónak lennem abban is, az én életem hogyan csúszik félre.
A lyányok mindegyike férjhez megy a következő 4 évben. Nekem lesz néhány félresiklott kapcsolatom mindenféle zakkant férfival, keresve bennük valamit, amit sokáig nem fogok megtalálni. Aztán 35 éves korom után majd a sors megver valami istenátkával, és hozzá megyek feleségül, mert már mindenki csesztetni fog, hogy kezdenem kéne valamit az életemmel. Persze az is lehet, hogy nem fog sokáig elviselni egy ilyen ember sem, így pár év házasság után elválnak útjaink. Gyermek nem lesz semmilyen frigyből, valamiféle egészségügyi problémára, korra, hitelre, vagy az aktuális divat színére fogva. A családban én leszek a soha fel-nem-növő nagynéni, aki egy helyben toporog karrier és minden egyéb szempontból.
Egy olyan felesleges élet leszek, mint ma megannyi elfeledett, elszáradt, a függetlenség mámorától megszédült nő. Remélem, a szerveim azért megmenthetik még olyasvalaki életét, aki többet ki tud hozni magából, mint én. Szeretni fogok mindenkit, csak egy valakit nem: magamat. Utálni fogom az életem, de sosem fogom beismerni, hogy elszúrtam. Mert függetlenség.
2018. szeptember 11., kedd
Munkahelyi pozitívum
A főnököm mostanában egyre jobban érti a poénjaim, bár néha azon is röhög, amit nem feltétlenül szántam annak.:D
Jó ez így, humorral sok nehézség áthidalható.
Örülök, hogy egyre több olyan ember van körülöttem,aki érti a humorom, ez felszabadító. :)
Jó ez így, humorral sok nehézség áthidalható.
Örülök, hogy egyre több olyan ember van körülöttem,aki érti a humorom, ez felszabadító. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)