Megtalált

Az ég és a föld összeolvadt egy ködfátyolban.Ezt a képet láttam ma a hazautamon Budapestről.Itt van az ősz,a szeretett évszakom,ami épp olyanná varázsolja a földet,mint amilyen az én lelkem.Száraz kórók,hegyes  tövisek,ridegség,nyirkos,ingoványos talaj és félhomály.

én nem tudom...

Na szuper,az egészségem is rámegy erre a baromságra.Olyan rosszul voltam ma,hogy egyik óráról ki is kellett mennem,mert nem bírtam tovább.Fulladoztam,remegtem,melegem volt...se ülni,se állni nem volt jó,se étel,se víz nem segített abban,hogy jobban érezzem magam.De azért végigcsináltam a napot.Sajnos elég látványosan szét voltam esve,bár egyik kedves szaktárs szerint csak annyi látszott,hogy fele annyira vagyok életvidám,mint általában.Ez jó,mert én vagyok a legmosolygósabb ember a szakon...de..basszus.Ennyit a szépen csendben elfogadásról.És meg sem tudom fogalmazni,hogy mit érzek most pontosan,csak annyit mondok: "Nagyon fáj."

I breakdown and let the story guide me...

Kampec van az Erasmusos terveimnek.Mondjuk ez így szokott lenni: kitalálok valamit,hiperszuper módon eltervezem,beleélem magam,sőt a lendület és a merészség is megvan bennem,de közbejön egy akadály.Vajon miért nem megy a százakárhány diák közül pont nekem olyan simán ez a folyamat,mint a többieknek? Örök rejtély.Belefáradtam.Ráfoghatnám akár valami felsőbb hatalomra,vagy a karmára,vagy hihetnék a puszta tényeknek is,summa summarum: megszívtam.No már most elleszek egy darabig ezzel a töréssel,kicsit nyalogatom a sebeim szépen halkan,aztán ha nem purcanok ki,újult erővel belevágok valami másba. Az biztos,hogy a végső célom nem adom fel,hiába szól terveim ellen az események alakulása.Nem,nem és NEM! Ebben az őrült helyzetben annyit szeretnék csak,hogy Finnországtól ne fosszon meg ez a fránya élet.És nem is fog.Így vagy úgy: elérem a célom,és ebből nem engedek.

Egyébként meg isten éltesse Kimi Räikkönent a 33. születésnapján!:)