Azon gondolkodtam reggel,amikor folytattam a tanulást,hogy ki fogok-e akadni ebben a vizsgaidőszakban.Mindig van egy mélypont,amikor megelégelem,mert azért nem egyszerű dolog ez. Eddig nem következett be szerencsére,és még nem szidom,és nem akarom otthagyni az egyetemet. A mai vizsga egy érdekes dolog volt: miután tanultam rá kb. 1 napot,10-ből 9 feladatra 80%-os bizonyossággal tudtam írni választ. amúgy be sem akartam menni,és mikor ma reggel felkeltem,úgy éreztem,felesleges tanulni már.
Mondjuk érdemes volt bemenni,találkozni a barátaimmal,és velük lenni. Finn mániás társam megint komiszul kárörvendett a csajon,aki hazajött Suomiból, "Már nincs ott,hanem itt van!Hehehe!" nevetett teleképpel.:D
Ami a legeslegjobb,ott volt K.B. is. Csak ráköszöntem,és ő vissza,majd egy csomó ideig sejtelmesen mosolyogtunk egymásra.Annyira aranyos srác.:D Fel is dobta kedvem,még most is miatta mosolygok.