Egy majdnem ideillő dal:
Dream Theater-Beneath the surface
Bámulatos,hogy mi minden rejlik egy -egy jól ismertnek vélt arc mögött.Borzasztó,hogy annyi mindent magunkba fojtunk,s közben senki se kérdez rá,hogy fáj-e valami.
Ma megismertem egy fiút,akivel 2 éve egy egyetemre járok.Mindennap köszöntünk egymásnak,együtt ültük végig az órákat.Eddig tudtam a nevét,tudtam,hogy finn mániás,és hogy kik a barátai a közösségből.Többször beszélgettünk,de igazán csak ma ismertem meg. Egy mosolygós, életvidám tündéri fiú ő.Külsőre is a kedvesség,a megbízhatóság sugárzik belőle.Művész lélek,nagyon tehetséges művész!Kisfiús arca nekem akkor is szimpatikus volt már,amikor csak ismerkedtem az új emberekkel az egyetemen.
Erről a tündéri fiúról soha senki nem gondolná,hogy 5 éve szenved,hogy reménytelenül szerelmes egy lányba,aki nem lehet az övé.5 éve őrlődik vágyak közepette,legyőzve a legyőzhetetlent,hogy ne veszítse el a legjobb barátját.Ez a fiú nagyszerű.Nem tudja magáról,de én már tudom,mert ma kiderült. Remélem az ő barátságuk ép marad,bármi is lesz.
Jó érzés,hogy tudom,ő mit érez.Tudom,mert átéltem már ezt a fojtogató helyzetet.Jó érzés,hogy megbízott bennem annyira,hogy mindezt elmondta.Ugyanis ő zárkózott,a véleményét nem igazán vállalja fel, csendben figyel,és fél.De nem szeretném,hogy féljen.Talán nekem kell segítenem neki,és remélem tudok is.
:):):)
Keresés ebben a blogban
2011. november 19., szombat
2011. november 14., hétfő
Ugyanaz a nóta
A mai nap is egyedül voltam,ezért átsétáltam a Margit hídon és kicsit magamévá tettem Budát.
Nem bírtam itthon tovább maradni,a lábam csak vitt előre.Kerestem a helyet,ahol nyugalomra lelek.De nem igazán találtam meg.Nem vagyok nyugodt mostanában.Annyi minden összejött.
Igazából tudom mi lenne a megoldás,hol a helyem: a karjaiban,biztonságban.De nem nyújtja felém....
Azért most,hogy több életjelet is adott az utóbbi napokban magáról,valamivel jobb kedvem lett,az étvágyam is megjött.Még mindig bennem van az,hogy ki kell mutatnom az érzéseimet,és kívánom,hogy viszonozza.Amolyan végső megsemmisülésre vágyom....hogy valami jó zárja ezt az egész civódást.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)