Keresés ebben a blogban

2012. február 17., péntek

Finnország


Van egy hely,egy csoda,egy cél,ami már jó ideje előttem lebeg.Években kell mérni.Végigkísérte az életem legutóbbi 6-7 évét. Sajnos nem hódoltam annyit mostanában e szenvedélyemnek,mert más  jellegű dolgok

kötötték le a figyelmemet.... a színház,a suli,Vajk, és egyéb őrültségek.Ma már nem is vagyok metálos.Régen  rideg voltam,magányos, szótlan és komoly.Ma pedig minden az ellentéte az akkori tulajdonságaimnak. Boldogság-függő lettem.A mosoly és a harmónia a lételemem.De Finnország megmaradt nekem.Nincs az a pillanat,hogy hallván a nevét ne jönnék lázba.Még a Csoportterápiában is megemlítették Helsinkit,és az én szívem akkor dobbant a legnagyobbat.
Most egy kicsit elbizonytalanodtam.Valóban kimennék tanulni oda?Kibírnám? Kell ez nekem?
Pedig szentül hiszem,hogy ott a helyem,de félek kicsit.Mégis ezt tartom életem céljának.Meglátni és megszeretni.

2012. február 16., csütörtök

Mi lesz,ha vége?

Mi lesz,ha ennek a magam köré épített idilli légvárnak eljön a végső órája?S úgy jön el,hogy én azt még nem akarom.Pedig nem lehet ez az állapot örök.Ma itt vagyok,holnap ott.Ma jó,holnap lehet,hogy könnyezve gondolok rá,mert elrontottam valahol.De az is lehet,hogy megkönnyebbülök,ha eme varázslatos kőfal végre lehull szemem elől,és újra a valóságba nézek.
Egyet tudok:minden átmeneti. A helyünk,a lét,a tudat,az állapot,a meglévő,s még én is.

(Ha például Alföldi Róbert írta volna ezeket a gondolatokat,biztosan értékesek lennének.De sajnálom,ezeket én írtam.:))



Az operaház fantomja 25. évfordulós DVD vetítése

A tegnapi nap nagyon különleges számomra.Először azért,mert túléltem,másrészt pedig egy olyan eseményen vehettem részt,ami nem adatik meg sűrűn.Tegnap délután mint derült égből a villámcsapás,úgy ért engem hír,hogy nyertem egy jegyet Az operaház fantomja 25. évfordulós DVD premierjére a Puskin moziba.Nagyon fel voltam dobva,úgy pörögtem-értsd akár szó szerint! Nem csupán a puszta tény miatt,hogy ez Az operaház fantomja,hanem azért is,mert sejtettem,hogy ott lesz Vajk,mint a "Madách Színház művésze".Igazából senki se mondta,nem is játszik a darabban,mégis úgy érzetem,hogy ott lesz.Na meg persze ő nem az az ember-szerintem-aki ilyen eseményből kimaradna.

Tehát elindultam a magam kis elképzeléseivel az estről a moziba,amikor odaértem,lehetett úgy negyed 8.Beálltam a sorba átvenni a jegyet.Míg várakoztam,néhány méterre tőlem megfordult valaki,és egy darabig nézett rám.Ez a valaki a Vajk volt,basszus,ő vett észre engem.:D Néztem én is,mit lehetett volna mást tenni,sőt kicsit furcsán is éreztem magam,olyan boldogság teli zavarban.Végül visszafordult,és bekapcsolódott egy beszélgetésbe.Ez kész...kb.majdnem együtt érkeztünk,még a kabátja is rajta volt.

Ettől a perctől kezdve már akár haza is jöhettem volna,de nem!Vártak még meglepetések!

Átvettem a jegyet,lecuccoltam a ruhatárban,aztán csak úgy álldogáltam egymagamban.Sajnos egyedül kellett mennem,ezt azért nagyon bántam.A színészek elkezdtek fotózkodni.Komolyan mondom,az általános iskolai kirándulásokra ismertem azokban a pillanatokban. Így pózoljunk, úgy pózoljunk,veled is,nélküled,egyedül,csoportban,vágjunk hülye fejet,mutassuk meg a Sir Austin Powers filmbe illő fehér tapadós ruhánkat....vicces volt.

Aminek nagyon örültem,hogy ott volt Serbán Attila,Feke Pál és Magyar Bálint is-aki az est házigazdájaként  díszelgett. Nagyon szimpatikusak.Mint később kiderült,Feke Pál egy nagyhangú mókamester.:D

A teremben fent ültek a színészek,az első 5-6 sorban pedig a vendégek,de a szünet után már egy szép diffúzión mentünk keresztül. Kissé meglepődve konstatáltam,hogy nagyon sok vendég nem érkezett meg,biztosan üresen maradt legalább 20 szék.
Ilyenkor elszomorít,hogy sokan voltak,akik valóban boldogan eljöttek volna,de nem hozzájuk került a jegy.

Megkerestem a helyem,ott ült egy srác.Kicsit suta kérdés volt,amit hirtelen feltettem: Ez a 4-es szék? Az illető válaszolta:Gondolom. Vagy valami ilyesmit.
Elkezdtünk aztán beszélgetni,kellemes társaság volt.Mondjuk aki eleve nem szimpatikus,azzal szóba se állok.
Egy kisebb üzletet kötöttünk: én írok róla,őróla írva lesz,s én vagyok az első,aki megörökíti Őt írásban.Ez a kedves ( ha jól emlékszem) pécsi úriember Török Tamás volt.Mint később kiderült ő a Madách Színház egyik ifjú feltörekvő tehetsége,szóval stúdiósa, aki saját bevallása szerint jól énekel.Természetesen én elhiszem.Beszélgettünk Vajkról is,s nem tagadtam tagadni való rajongásomat a srác előtt sem.Tessék Tamás,meg vagy örökítve!:D Remélem még hallok felőled,minimum egy főszerep kapcsán.:)

Azért egy kicsit bánom,hogy nem köszöntünk el egymástól,pedig magyaroknál ez azért még bevett gyakorlat.:D
A Fantom rózsája


A szünetben Serbi és Feke Pál átült a mögöttem lévő sorba.Olyan jó volt hallgatni,ahogy ott duruzsolnak.Megnyugtató.Serbinek is szép mély hangja van.

Hadd ejtsek pár szót a műről is.Ha őszinte szeretnék lenni,akkor azt mondom,hogy nem tetszett.A történet is túl volt színezve,néhol pedig kevésnek éreztem.Először láttam,és valahogy többet képzeltem bele.Valóban gyönyörű volt az előadás,mondhatni hibátlan,de ez nem az én világom.Hiába van millió rajongója,meg is kövezhetnek,de ez  nekem akkor sem tetszik.

Az elején volt egy cintányéros majomfigura...erről a Eurotrip amszterdami állomása jutott eszembe...

Egyébként csodálatosak voltak az előadók,Christine szerepét-a naiv,ártatlan áldozatot- tökéletesen megformálta a színésznő.Ezek után el sem tudom képzelni Mahó Andreát a szerepben...egyébként sem tartom jónak az ő hangját.Nem megsérteni akarom,de egyszerűen átlépi ez a hangfekvés az ingerküszöbömet.

2012. február 15., szerda

Szkúl

Ma volt első Térinfó gyakorlatunk.Nem voltam ráhangolódva a témára,és még a nyomorék Google Maps-et is elfelejtettem tudni kezelni...nagyon KO vagyok.Megfáztam,egy óra alatt 6 zsepi az átlagom...amúgy nagyon tetszik az a tantárgy,de odadobnak elém egy idióta,alig kezelhető programot,amivel soha nem is találkoztam, és keressem meg rajta a vadkörtéket...WTF? Naaagyon anyáztam a programokat,szerintem látta is a tanár rajtam,hogy ideges vagyok.Sok minden közrejátszott,beteg vagyok,leesett a vércukorszintem,folyadék ma még semennyi sincs bennem...és jött a hidegfront is.Néha megérzem.Na most jött el a nap.Aztán hazajöttem,muszáj egy kicsit egyedül relaxálnom,hogy le ne tépjem mindenki fejét...
Most pedig épp,hogy felmentem face-re,a VLM kiírt valamit,hogy a leggyorsabb 15 bejegyzésre reagáló emberke kap a ma esti Operaház Fantomja DVD vetítés belépőt.Miiiii? Áh,biztos csak hülyülnek.Mindegy,nyomtam egy kommentet, max. meglepődök.:)



Behalok....most írt vissza  VLM...mehetek a premierre!:D
Áááááá:D Ez csodálatos,hihetetlen.3 hete erről álmodok.Jesszus,basszus,ááááááááá!:D
Biztosan álmodom.Remélem találkozok Vajkkal! Ó mamám.....én még így soha nem nyertem semmit!Kéne vennem orrsprayt,hogy ne trombitáljak bele a feszült hangulatba.

2012. február 12., vasárnap

Mai Vajk adag

Na igen,a mai napi Vajk-adagom is megvolt.Nem vagyok egy nagy TV néző emberke,de a vasárnap estémet mindig be kell,hogy aranyozza a Magyarország szeretlek!.
Nagyon tetszett a mai adás,Homonnay egy állat,ez kééész!!!Miket vágott le ott...:D

3 dolgot emelnék ki a mai műsorból.Az első,hogy Vajk A Reményhez  Csokonai verset szavalta-ezt a verset már említettem a blogban,és nekem fontos,mert....
Aztán még egy fontos dolog van: A Republic.Kedvenc magyar zenekarom.Nagyon reméltem,hogy Vajk tudja a szöveget,és tudta!:D Szomorú lennék,ha nem így lenne.
Az utolsó észrevételem pedig az,hogy Gabi mazsolát osztogatott.De Vajk nem szereti...megette vajon? Vagy elrejtette valahova?:D Szerintem a második az esélyes,mert tudom,hogy milyen rossz a mazsola,én se vagyok képes elviselni.És igen,Vajk még mindig egy Tündérmazsi.

MTV és ami mögötte van

Coldplay- See you soon

Elkezdtem hallgatni ezt a szép dalt,és eszembe jutott Vajk kedves kisfiús arca.De miért?:D


Rég írtam már.Most éppen lazítok,mert nekiálltam takarítani az albérletet.Hétvégére itt maradtam,tök egyedül.De most valahogy nagyon élvezem ezt az állapotot.Néha kell nekem,hogy csak úgy legyek.Tegnap egész nap ki se mentem,mert eszméletlenül fájt a hátam,alig bírtam mozdulni.Ez annak tudható be szerintem,hogy nem öltöztem eléggé vastagon fel,amikor elmentem megkeresni a Kunigunda útját,ahol az MTV székház van.Remélem kiheverem hamar,semmi kedvem betegnek lenni.Pláne az egyetemen nem is lehet,ha el akarunk érni valamit. Ebben mondjuk hasonlít a hallgató élete a színészére.

Pénteken elmentünk az MTV Látogatóközpontba egyik ismerősömmel.Nagyon érdekelt,hogy  hogyan működik egy médiaközpont.Szeretem a médiát,de nem a termékét,hanem annak elkészítését,hátterét.Egyik vágyam,hogy operatőr legyek.

Csupán 10-en voltunk,családias volt a hangulat.A bejáratnál kapásból feltűnt Buday Péter,a híres szakács,aki valamit cipelt.Gondolom alapanyagokat a főzéshez.

Egy nagyon kedves és nagy tudású hölgy vezetett minket körbe a mintegy 2 óra hosszú program alatt.Egy idő után nem bírtam visszafogni a kíváncsiságomat,és kérdésekkel bombáztam.Végül is ha már egyszer ott vagyok,miért ne tenném? :)Láttunk rengeteg mindent...régi és új kamerákat,rögzítőkészülékeket,bekukkantottam a sminkesekhez,ahol megint csak ismerős arcot fedeztem fel....Benéztünk a 2-es stúdióba,ahol a Ma reggel forgatására készültek.Nem  is gondolná egy civil,hogy mennyi ember kell egy műsor elkészítéséhez...sok kamera,mégtöbb lámpa...igazából annyi minden kell,hogy fel se tudom sorolni.
Ezután .elmentünk a látogatóknak kialakított stúdióba,ahol csinálhattunk kamuhíradót a látogatók segítségével.Valaki a hírolvasó volt,vitapartner,valaki a kameraman...mi kipróbáltuk az iránytó oldalt: Attila a hangot kezelte,én pedig a főcímet és a képet.A kamerához pont nem fértem oda...sebaj! Volt egy kék hátteres része is a teremnek.Ott Attilával mi időjárást jelentettünk,nem hagyományos módon.A felvételt el is lehetett hozni,mókás lett.


Tudtátok,hogy azért van zöld és kék hátteres rávetítős megoldás,mert az ember bőre ezeket a színeket tartalmazza a legkisebb arányban? És a kék háttér manapság egyre népszerűbb lesz.Attila kék farmerben volt,el is tűnt a képről:D

Nagyon szimpatikus volt,hogy bármit kérdeztem,válaszoltak rá,nem volt semmi titkolózás,nagyzolás.
Egyik kérdésem az volt,hogy a kereskedelmi TV-knél miért élénkebb a látott  kép a TV-ben,mint a közszolgálatiaknál.Ezzel kicsit megfogtam a vezetőnket,ő is csak körülbelüli választ tudott adni rá,szerinte a kamerák korszerűsége miatt.Mesélte,hogy 2 évente elavul a kameratechnika,de ezt az ütemet szinte lehetetlen tartani,nem tudják ilyen gyakran cserélni őket.Azt is elmondta,hogy pár éve eljött néhány japán TV-s,és ami az MTV-seknél akkor csúcstechnológia volt,azt a japánok már rég elavultnak tartották.
Ez a magyar valóság.De az a véleményem,hogy nincs semmi baj ezzel.A magyar ember találékony,és a piciből is képes a lehető legtöbbet kihozni.

Ebből a stúdióból egy kis üvegerkély nyílt a nagy stúdióra,ahol éppen az Eurovíziós dalfesztivál próbafelvétele ment.Ezt is öröm volt látni.Azt hiszem éppen Fábián Juli és a Zoohacker zenélt.Aztán lehet,hogy tévedek,nem nagyon követem a dalfesztivált.

Vicces volt,hogy amikor az ajtóban álltunk,valaki összetévesztett egy ott dolgozóval....:D Szívesen melóznék ott,ez tény.Egy biztonsági őr is kísért minket,vele is váltottunk pár szót.

Azt is megtudtam,hogy a Szabadság téri MTV székház már rég nincs az MTV tulajdonában,az utolsó pár évben is már csak visszabérelték.Egy kanadai cég vásárolta meg,és irodaház lesz belőle.
Kár érte,gyönyörű az az épület,egy nagyon jó helyen.

A túra végén átmentünk a jelmeztárba.Ide csupán 1999-ig gyűjtötték a jelmezeket,utána mindent csak kölcsönöztek.Láttuk Süsüt,a Királyfit,TV Macit, Paprikajancsit,Mazsolát,Tádét,egy csomó nagyjátékfilm jelmezét...és ezeket ki is lehet kölcsönözni bárkinek bármikor 5000Ft-ért.

Mondjuk kicsit meglepődtem,hogy nem olyan tökéletesek a jelmezek,mint ahogy az ember várná.Olyan szamárhibás megoldásokkal van egy-két ruhadarab megalkotva,hogy egy varrónő a sírjában forogna.Nem profi munka,na.Persze ez a képernyőn nem látszik.:)