Kissé kimerültem. Szerdán majdnem összeestem a munkahelyemen, szédültem és enni sem bírtam igazán. Este annyira fáradt voltam, hogy hazaérkezve lezuhantam az ágyra, onnan pedig úgy kellett elvonszolni a fürdőszobába. Másnap délre kellett volna menni melózni, menni is akartam, de kis noszogatásra inkább a háziorvosomat választottam. Nem örültek a munkahelyen ennek, annak meg pláne nem, hogy közöltem, csak egy hét múlva megyek vissza.
Jófej volt a doki, tudomásul vette, hogy nem csak fizikailag, hanem hogy lelkileg is ki vagyok merülve. Arra gondoltam, elég lesz nekem pár nap pihi, de végülis maradtam a csütörtöki határidőnél, hiszen nem éri meg, hogy széthajtsam magam e munkahely miatt.
Általában úgy állok a feladataimhoz, hogy azokat lelkiismeretesen elvégzem. Ezt a gondolkodást kellett most lekapcsolnom. No és azt is el kell valahogy érnem, hogy ne legyen lelkiismeretfurdalásom amiatt, hogy miként oldják meg most a beosztást, hogy egy emberre több feladat hárul, vagy hogy éppen mit gondolnak a többiek rólam.
Valójában tisztában vagyok azzal, hogy lojalitásom általában csak akadályoz engem. Elgondolkodok rajta, hogy milyen szemétség lenne, ha a betegszabi után vissza se mennék dolgozni, holott megígértem. Nekem vannak még ilyen korlátaim. Ezért nem vagyok sikeres. Gazfickóvá kellene válnom.
VISZONT most pihenőidő van és én élvezem.
Jött egy ihlet, miszerint most a "Blossom" szavacska kell, hogy jellemezzen engem. Ez a cél, ez a legszebb dolog, ez a boldogság. És ahogy megtaláltam magamnak Jamie Fraser oldalán a legújabb alternatív valóságom, ahova elbújhatok, ki is virágzott picit a lelkem.
Közben rájöttem, hogy az Outlander eléggé felkapott amúgy is, és rengetegen éreznek a karakterekkel kapcsolatban úgy, ahogy én. Ami végül is mókás, és tekinthetném úgy, hogy egy nagy közösség része lettem. De nekem ez is mindegy.:) Nekem most éppen elég, ami a saját kis fejemben kialakult a témáról. Amúgy nyugi, kedves olvasó, még nem buggyantam meg egészen. Csak kell egy másik világ, ami jó. :)
Várom a húsvétot, várom hogy unokahúgommal mókázzak, mosolyt csal az arcomra mindegyik virágba borult fácska. És ami a legjobb, az pénteken derült ki: nem vagyok humán papilloma vírus fertőzött. Tehát mégsem ver a sors olyannal, amit nem érdemlek meg. KIITOOOOS.:)
