Gondolat-Meander

Talán is jobb,is ha az ilyen gondolataim csak olykor bukkannak elő,mert abszolút negatív irányba vezethet,ha hagyom.Most,hogy 2 héten át egyedül vagyok a lakásban,túl sok időm van gondolkodni felesleges dolgokon.
Sajnos kedvem támadt K.-val találkozni,pedig már kismilliószor elásta magát előttem,dehát gyarló az ember.

A tegnapi vonatutam során egy rocker ifjonc foglalt helyet mellettem.Eléggé hangosan hallgatta a metált még fülesen keresztül is,amit persze én nem bántam,sőt annyira tetszett a muzsika,hogy megkérdeztem,ki az előadó.Aztán onnantól kezdve tök jól eldumáltunk.Egy rendes, út- tévesztett művészlélekhez volt szerencsém,aki nagyon szereti a progresszív metált.Ebből kifolyólag elég sokat beszéltünk a zenéről,és kiderült,hogy ismeri K. bandáját. Ezek után én olyan  szívből jövő tiszta szeretettel meséltem K.-val való ismeretségemről,hogy igencsak meglepődtem és megijedtem magamtól. Ez nem egészséges, és nem is logikus. Noha K. életem egyik legmeghatározóbb alakja,azt is elmondhatom róla,hogy ő az,aki a legdrasztikusabb személyiségváltozáson ment keresztül,és nem pozitív irányba.

    Az,hogy beleszerettünk egymásba,a barátságunk egy részét megölte,mégis az a sok tortúra és az elmúlt egy év után, nem tudunk elszakadni egymástól.Mert ha utálnánk egymást,nem nevetgélnénk együtt önfeledten találkozásaink során,és nem is találkoznánk! A legutolsó összejövetelünk alatt olyanok voltunk,mint két szabadlábra helyezett cinkostárs, s ezután úgy éreztem,hálát kell adnom az égnek,hogy nem az én oldalamon van. Biztosan nem bírnám a csapongását,és a jól megalapozott gyanakvást,amit a jelenlegi barátnőjének el kell viselni. Az a lány még rám is féltékeny,azért,mert félti ezt a lököttet,hiszen szereti.
 De K. ...ő olyan,mintha most bontogatná a szárnyait,most éli ki magát,mert mindeddig egy visszahúzódó,konszolidált ember volt. A  legjobb,akit valaha ismertem.
       Visszatérve a lányra: amikor találkoztunk K.-val,figyelmeztette őt,hogy engem nehogy elhívjon a lakásába...én pislogtam nagyokat,nem értettem miért feltételez ilyet a lány,amikor nem is tud rólam semmit.Végül K. kibökte,hogy neki a szemüveges nők a gyengéi.Ezt eddig nem tudtam.Valószínű nem túl rég fogalmazódott meg benne a dolog.

      A bökkenő viszont abban rejlik,hogy ez az ember még mindig,vagy inkább újra a bizalmasának tekint,s bármennyire küzdök ez ellen,velem is ugyanez történik.Egyik nap a Facséra kiraktam egy új képet, amin abszolút nem hasonlítok magamra,sőt nem is tetszik,de az ellenkező nem a nagyfokú tetszését mégis kimutatta, többek között K. is, és sajnos örültem neki. Ez a történet rosszabb,mint egy Gossip Girl rész.Amit utálok,de néha mégis megnézem.XD

AnDroid a Halálom!

én..én ezt...nem bírom.Beszereztem egy tündérbogár Samsung Galaxy Mini oksotelót,pont jó az én gyerek-méretű mancsomba,tetszik is, és kényelmes kezelni(már amennyire mondhatunk ilyet egy tapitelefonra),de az a rohadék Android operációs rendszer kikészít!:D Lehet én vagyok a hülye,vagy öregszem,vagy csak nem adtam elég időt magamnak,hogy megismerjem.

Mosolyhozó M.Z.

Ez az ember mindig fel tud vidítani.Nem is értem,hogy hogyan.A lényeg,hogy képes bármikor olyan őrültségekkel letámadni,hogy én nyomban mosolygok,nevetgélek.Beszélgettünk Jeromosról,aki ugyebár egy növény,leánykori nevén Bryophyllum sp., avagy Elevenszülő.Mind a ketten még gólyatáborból hoztuk,és örömmel szaporítjuk,viseljük gondját,ki-ki a maga módján.A lényeg,hogy a név,amire Z. keresztelte át, megmaradt,és nálunk az egész család is Jeromnak nevezi a kedveskét. Mesélte,hogy hatalmasra nőtt az övé,és én viccből odaböktem neki,hogy "jó apa vagy".:D Amúgy is,amikor Jeromékat gondozgatom,eszembe jut Z.,és néha magamban kuncogva azt mondom magamban: apátok.:D