Ma beszólt a szomszédunk, hogy az ő lánya, meg én minek lógunk együtt, és de gáz a szingli élet, mert abból nem lesz unoka. Hát baszki, ez igaz, de nem tehetek ellene.:D
Elgondolkodtam. 26 éves vagyok, akár bele is mehetnék egy kapcsolatba, ami éppen jön és szódával elmegy. Hogy ne legyek egyedül. De miért ne várnék arra a kapcsolatra, amibe tényleg érdemes energiát befektetni? Én már nem akarok éveket pazarolni olyan férfira, aki tuti nem alkalmas az együttélésre. Nem akarok áldozni az időmből olyan kapcsolatra, ami a megszűntével újra lenulláz. Legyen jó, eternal és rám szabott. A férfi, aki mellettem lesz, szeressen úgy, ahogy kell. Ha jön az ideál, akkor majd úgyis rá tud venni, hogy legyen gyerekünk. De mindaddig...feleslegesnek érzem az energiabefektetést.
