A mai reggel,mikor hatkor a U2-In a little while című kellemes dala ébresztett,azt hiszem már akkor megfogalmazódott bennem a kérés a sorshoz.Aztán ébresztett fél 7-kor,majd 10 perccel később,majd 7-kor,és visszaaludtam,végül felkeltem fél 9-kor.Egész nap nagyon jól éreztem magam,lelkileg és fizikailag is felfrissültnek éreztem magam.Kedvem támadt kreatívkodni is végre.Összedobtam egy virágcsokrot,aztán kivittem a papára a temetőbe.Komolyan úgy éreztem magam,mint egy kis angyal.
Végre éreztem,hogy nyár van.Sokat voltam az udvaron,napoztam délután,s közben Apocalypticára és Moonsorrowra szundiztunk az ebecskémmel.:)
Aztán mikor kezdtem unni magam,minduntalan elő-előjött az a reggeli óhaj,hogy bárcsak...esetleg....eljöhetne hozzám.Csak félve mertem kérni...és jöttek a kérdések,hogy vajon tanul-e,hogyan megy neki.S mikor jön,mikor hozza a levelet ellenőriztetni,hogy végre hadd találkozzak vele,és segíthessek neki....meg egyáltalán,hogy láthassam.
Mentek a motorosok az utcán,és mindig felkaptam a fejem,hogy ő jött-e,de szomorúan nyugtáztam,hogy nem.
Aztán délután éppen a házban foglalatoskodtam,amikor nagyon gyanúsan ismerős motorhangot hallottam.Istenem,ez nem lehet.Ő az,csak kívánnom kellett! Kinéztem, felment a vérnyomásom...sutty gyorsan cseréljük le hosszú farmerra a rövid kockás skót szoknyámat...mire átvedlettem,már csöngetett is.Kirohantam,hatalmas nagy hévvel a szívemben,és megláttam az ő nyugtató szép arcát. Hozott valami könyvet,de rá se hederítettünk,igazából csak sok perc beszélgetés után mondta,hogy azt a bátyusnak hozta vissza.De meg se kérdezte,hogy itthon van-e a bátyus.Most végre kicsit úgy érezhettem,hogy konkrétan hozzám jött el.Szerintem még egy fél óra is volt,amennyit beszélgettünk.Már majdnem be akartam hívni,hogy üljünk le,és kényelmeseb úgy beszélgetni.
Olyan szép arca van,olyan jó,pozitív a kisugárzása, és én is éreztem,hogy sziporkázok.Mondtam a magamét,mondta a magáét,és olyan jól elvoltunk...aztán a végén valamiért megemlítettem,hogy a bátyus nincs ám itthon,de nem olyannak tűnt az arckifejezése,mint aki nagyot csalódott...Szerintem elég hamar leesett neki.:D
Jajj,tudom,hogy nem lesz,de sok ilyen jó kis találkozást kívánok magamnak Vele.Mert annyira élvezem!!!!
Nagyooon!:D Csupa-csupa pozitívum ez a pasas,nem nagyon tudok mást mondani,akiért ennyire odáig meg vissza lennék!:D