Na végre, sikerült albit találni Pesten, már be is költöztem.
Egy hetet egy ismerősnél csöveztem még augusztus utolsó hetén.
Sokat vívódtam, hogy most hagyjam-e el Pestet, vagy deficitesen ugyan, de tartsak ki még egy évet.
Aztán sok beszélgetés után úgy döntöttem, hogy szükséges maradnom.
Számítanak rám a munkahelyemen, amit szeretek ráadásul, és nem tudom mihez kezdenék magammal vidéken. Nyilván gyártottam különböző forgatókönyveket, de talán még mindig itt a legjobb. Ennyi pofára esés után is.
Szeretem a családom, de vidék nem az én terepem, ahhoz én túl gyenge vagyok.
Nem volt teljesen szép az elválásunk, a volt Kedvesből kijött némileg a szarrágó geci állat. Szerencsére 3,5 év alatt csupán kevésszer találkoztam ezzel (haha, kamu).
Szerettem, most is kedvelem, de sajnos az anyja fia, aki teljesen ellenem hangolta és a tetteit is befolyásolja. Úgy látszik ebbe az értelmiségi családba nem elég a 2 diplomám, a felvételhez elvárás lenne még a színészi szakmát is elsajátítanom képmutatás szakirányon.
Ja hogy az nem megy, mert hű akarok lenni magamhoz? Ja hogy nem akarom azt tenni, amit anyóspajtás diktál? Ó baszki, akkor ez totál bukás. Ó, jajj de kár.
Egyszer sírtam a szakítás hatására, de nem amiatt. Aztán úgy döntöttem, ez az ügy tőlem több könnyet nem érdemel. Másfél éve haldokoltunk. Ennyi. Örülök, hogy megszabadultam onnan.
Most újra felépítem magam, visszaszedem azt a sok életenergiát, amit elvettek tőlem.
Dolgozok, magamért, és ezentúl nagyon fogok törekedni arra, hogy ne hagyjam magam kihasználni.
Csak a családomnak tartozom hálával azért, hogy ezt a sok rosszat végigküzdötték velem.
Nem kell társ magam mellé, nem kell kompromisszum, nem kell még egy gyermeklelkű fickó, aki....
hagyjuk.
Kurva jó minden, mert jön ki hamarosan az új Outlander évad, a Kingsman és sok egyéb jó dolog, ami érdekel. Lesz Apocalyptica konci is, és persze új Rasmus album.
Van már elképzelésem arról, milyen új szemüvegkeretet szeretnék, mert a mostanit utálom.
És amint megtalálom a legjobban tetszőt, veszek magamnak egy állótükröt, mert már senki sem tiltja.
Juhé!
