Nem rég érkeztem haza Péter közönségtalálkozójáról,és olyan hatást gyakorolt rám,ami miatt még nehezen tudom összeszedni a gondolataim.Egyik barátommal mentem el, és köszönet jár érte,hogy hajlandó volt elkísérni,szerencsére ő is nagyon élvezte az estét.:)
Szóval: az esemény 7-kor kezdődött a CRC -ben, és kicsit megijedtem,nem tudtam,jó helyen járunk-e,hiszen abba terembe még jó szándékkal se fért volna be 120 ember.:D Végül megbizonyosodtunk,hogy igen ,ez az a hely,kényelmesen elhelyezkedtünk. Nem sokat kellett várni a kezdésre,Péter már kezébe is vette az irányítást, elénekelt nekünk egy Tűzmadár nótát,aztán kijelentette,hogy el is múlt az izgalma.:) Az izgalom viszont bennem még ott lappangott egy darabig,de Péter személyisége olyan hatással volt rám,hogy soha ilyen jól még nem éreztem magam idegen emberek közt. Családias, baráti hangulat volt, úgy éreztem: hazatértem.
Aztán beszélgetésbe merültünk,megmutatta az új akusztikus gitárját,ami ha jól láttam,egy csudálatsos Fender,eljátszott egy új dalt,ami a szólókarrierjéhez kapcsolódik,mesélt a Voiceról,a jövőbeli terveiről,a takarítás lelki hatásairól,beszéltek a mai magyar rockzene helyzetéről,megejtettünk egy hívást Malek Andreával,és ő közben ki volt vetítve. Ez egy igazán érdekes része volt az estnek.:D Vártunk két vendéget is,de az egyikük lemondta,a másikuk pedig nem ért oda.Bevallom egy cseppet sem zavar, Péter nagyon szépen végigvitte azt a két órát, a figyelem sosem lankadt.Így legalább többet "kaptunk" Belőle.:)
Többször énekelt,ilyenkor valami furcsa érzés töltött el,és talán egy kis büszkeség,hogy kis országunknak ekkora kincs van a birtokában.Megmutatott egy általa feldolgozott pop számot...igazán élnék egy olyan világban,ahol a popzene fogalma alatt azt értik,amit abban a néhány percben hallottam.:)
Kaptunk egy kis( orbitális!!!!) meglepetést,amiről egyelőre nem beszélhetek,de ha jól alakulnak a dolgok,akkor rögtön ki fog derülni itt a blogban.Ez első sorban a Tűzmadár rajongóinak jelent majd hatalmas boldogságot.
Nem csalódtam,sőt nagyobb örömöt okozott nekem ez az est,mint vártam.Ahogy sejtettem,Péter egy nyílt,őszinte és szerény ember. Annyira szép és ritka,hogy valaki ennyire szerény tud lenni,pláne ilyen adottságokkal!Írhatnék még jelzőket,de feleslegesnek érzem,mert szóval talán nem is lehet tökéletesen kifejezni,hogy milyen ember Ő. Minden tiszteletem Schrott Péteré.:)
Ma este teljesen megvalósult a Piramis egyik számában megjelenő mondat:" Engedj a szónak nyílt utat,és a dalnak tiszta hangokat."
A haja pedig nem csak képen,vasalás nélkül is igazán szép!:)
