Kettősség bennem

Megszereztem a Csinszka életéről szóló könyvet, és ahogy egyre jobban haladok előre benne, egyre jobban félek is...hogy magamra ismerek.

De kell-e félni tőle? Ezért érdekel a könyv, és falom...tudni akarok mindent, és magam értékrendje szerint levonni a konklúziót Csinszka személyiségéről.


A költészetről más nézőpontból

No ugye, én imádom a verseket. Szabó Balázs Hasonlatok albumát hallgatom mostanság, közben beleásom magam régi költőink életébe, és úgy érzem, hogy szívesen tartoznék egy ilyen világba.
A vers egy csodás kifejező eszköze az érzelmeknek, és én is sokszor írtam így ki magamból a gondolataim...s most bajban vagyok, mert gyerekkori barátnőm kérése az, hogy az esküvőjére írjak egy verset a szerelemről, és annak minden szépségéről...

Megrémiszt a feladat, mert nem igazán bírok olyanról írni, amiben nem hiszek.

Nyomorult érzés, mert közben bele vagyok bolondulva szebbnél szebb szerelmi történetekbe. És persze nagyon örülök barátaim, szeretteim boldogságának. De nem hiszek abban, hogy a szerelem egy olyan nagyon nagyszerű dolog lenne. Aki olvasta korábbi bejegyzéseim, tujda, hogy elég földhözragadtan állok ehhez az egészhez.

Szóval most tépelődhetek jövő szeptemberig, hogy hogyan is lesz meg ez a kért vers...

Csak hogy teljes legyen az októberi idill

Ma ünnepli 39. születésnapját Aki Hakala, a kedvenc zenekarom hiperszuper dobosa.
Legalább olyan boldog napot kívánok neki, mint amilyet nekem okozott azzal, hogy végre személyesen is találkozhattam vele.:)

Ott a pont...

Ezt a videót mindenkinek ajánlom, aki érzi már magán az agymosás hatásának előjeleit.
Sajnálom, hogy egy olyan társadalom kezd nálunk kialakulni, ahol a nők csupán ellésre kellenek.
Ahol hamarosan csak a társadalom tehetős rétegének gyerekei képezhetik magukat tovább.

Ahol abszurd dolgokat dörgölnek az orrod alá, te meg csak bólogatsz, hogy hát igen, ezt is megteszik, de volt már rosszabb. Ahol azt mondod, hogy Afrikához képest jobb állapotok vannak, örüljünk annak, ami van.

Simán kinézem, hogy a következő években már az abortuszt is betiltják, és amiatt se mennek utcára az emberek. Semmi miatt nem mennek. Ha holnap elveszik az összes megtakarításod, akkor se mennél... ja, hogy ilyesmi volt már? Akkor is csak azt mondod, hát majd megoldjuk valahogy, legfeljebb szűkebbre húzod a derékszíjad.

Itt az alapvető felfogással van gond: nem abba kell beleposhadni, hogy kényelem van, meg van mit éppen enni. Azt kell látni, hogy hogyan lehetne jobb és jobb a társadalmunknak, hogyan léphetnénk tovább az elmúlt - lassan -  30 év árnyékából és hogyan őrizhetnénk meg, kamatoztathatnánk azt, amit elértünk. De nem, itt most új értékrendszer felépítése folyik, de rendkívül rossz irányba. És már nem is folytatom a gondolatot, mert összeszorul a szívem, és a sírás kerülget. Mi minden esélyünket eljátsszuk, szánni való nép a magyar.

S újra aktuálisak lesznek Ady versei is...szegény, megszakadna a szíve, ha látná, hogy semmi sem változott...