Chris Hemsworth-re. Okos, rendes, jó értékrendű, és azt mondta, hogy velem a világ végére is elmenne, ha akarom.
De nem akartam. Bevallom, megrémített az arroganciája. Egyébként meg semmi vonzalmat nem éreztem iránta. Furcsa ez? Nem találtam meg azt a pluszt benne, amiért tovább érdeklődnék iránta.
Pedig a legtöbb dolog klappolt.
Kicsit félek, hogy esetleg már nem tudok érezni. Se vonzalmat, se semmit, senki iránt.
A randikat olyan kényszeredettnek éreztem, időpocsékolásnak. Én beszéltem, túlmagyaráztam dolgokat,ő sokat kérdezett. Én alig kérdeztem, ha mégis megtettem, akkor 3 mondat után elfelejtettem, amit mondott. Nem szoktam én ilyen szétszórt lenni. Társaságában butának éreztem magam, ami frusztrált.
Kellemetlenül éreztem magam, ő viszont nagyon élvezte a társaságom. A személyiségem azon 20%-át, amit képes voltam megmutatni neki.
Értelmetlen volt az egész, el is fáradtam.
Aztán szépen elváltunk néhány találkozó után, és el is magyaráztam neki, hogy miért. Eszem ágában sincs kérni valakit, hogy miattam megváltozzon.
Sajnálom, hogy megtévesztette őt a közvetlenségem. Mondjuk ja, máskor is volt már ilyen... rosszul értelmeznek. :) Nagyon szerencsés vagyok, hogy nem egy baltás gyilkossal fújt össze a szél.:D
