Unalmas

Unom már az itthonlétet,az egyetemi és szakmai gyakorlatos ügyeket( amik remélhetőleg 1-2 napon belül már rendeződnek),unom azt a sok új embert,akikkel jópofizni kell,akik az albérlet iránt érdeklődnek és Másolás-Beillesztéssel ugyanazt kell elmondanom nekik,unom a monotonitást, a Facebookot,hogy mindenki ugyanazt posztolja ki,mindenki utálkozik,menőzik,vagy sajnáltatja magát.Unom a sok elutasítást,amit azon férfiak irányába kell eszközölnöm,akikre nem vagyok kíváncsi.Végre azt akarom mondani,hogy igen: Te vagy az és kellesz. Minden annyira hasonlít egymásra és önmagára,és annyira nem képes újat felmutatni. Talán én sem,de én legalább elvagyok a saját kis furcsa világomban,és megosztom olykor-olykor a barátaimmal.Úgy néz ki,hogy csütörtökön végre a saját fajtámmal lehetek,elmegyek egy koncert szerű valamire,rockerek közé. Talán kiszakít picit ebből a félemeletesen egyhangú világból.