Az operaház fantomja 25. évfordulós DVD vetítése

A tegnapi nap nagyon különleges számomra.Először azért,mert túléltem,másrészt pedig egy olyan eseményen vehettem részt,ami nem adatik meg sűrűn.Tegnap délután mint derült égből a villámcsapás,úgy ért engem hír,hogy nyertem egy jegyet Az operaház fantomja 25. évfordulós DVD premierjére a Puskin moziba.Nagyon fel voltam dobva,úgy pörögtem-értsd akár szó szerint! Nem csupán a puszta tény miatt,hogy ez Az operaház fantomja,hanem azért is,mert sejtettem,hogy ott lesz Vajk,mint a "Madách Színház művésze".Igazából senki se mondta,nem is játszik a darabban,mégis úgy érzetem,hogy ott lesz.Na meg persze ő nem az az ember-szerintem-aki ilyen eseményből kimaradna.

Tehát elindultam a magam kis elképzeléseivel az estről a moziba,amikor odaértem,lehetett úgy negyed 8.Beálltam a sorba átvenni a jegyet.Míg várakoztam,néhány méterre tőlem megfordult valaki,és egy darabig nézett rám.Ez a valaki a Vajk volt,basszus,ő vett észre engem.:D Néztem én is,mit lehetett volna mást tenni,sőt kicsit furcsán is éreztem magam,olyan boldogság teli zavarban.Végül visszafordult,és bekapcsolódott egy beszélgetésbe.Ez kész...kb.majdnem együtt érkeztünk,még a kabátja is rajta volt.

Ettől a perctől kezdve már akár haza is jöhettem volna,de nem!Vártak még meglepetések!

Átvettem a jegyet,lecuccoltam a ruhatárban,aztán csak úgy álldogáltam egymagamban.Sajnos egyedül kellett mennem,ezt azért nagyon bántam.A színészek elkezdtek fotózkodni.Komolyan mondom,az általános iskolai kirándulásokra ismertem azokban a pillanatokban. Így pózoljunk, úgy pózoljunk,veled is,nélküled,egyedül,csoportban,vágjunk hülye fejet,mutassuk meg a Sir Austin Powers filmbe illő fehér tapadós ruhánkat....vicces volt.

Aminek nagyon örültem,hogy ott volt Serbán Attila,Feke Pál és Magyar Bálint is-aki az est házigazdájaként  díszelgett. Nagyon szimpatikusak.Mint később kiderült,Feke Pál egy nagyhangú mókamester.:D

A teremben fent ültek a színészek,az első 5-6 sorban pedig a vendégek,de a szünet után már egy szép diffúzión mentünk keresztül. Kissé meglepődve konstatáltam,hogy nagyon sok vendég nem érkezett meg,biztosan üresen maradt legalább 20 szék.
Ilyenkor elszomorít,hogy sokan voltak,akik valóban boldogan eljöttek volna,de nem hozzájuk került a jegy.

Megkerestem a helyem,ott ült egy srác.Kicsit suta kérdés volt,amit hirtelen feltettem: Ez a 4-es szék? Az illető válaszolta:Gondolom. Vagy valami ilyesmit.
Elkezdtünk aztán beszélgetni,kellemes társaság volt.Mondjuk aki eleve nem szimpatikus,azzal szóba se állok.
Egy kisebb üzletet kötöttünk: én írok róla,őróla írva lesz,s én vagyok az első,aki megörökíti Őt írásban.Ez a kedves ( ha jól emlékszem) pécsi úriember Török Tamás volt.Mint később kiderült ő a Madách Színház egyik ifjú feltörekvő tehetsége,szóval stúdiósa, aki saját bevallása szerint jól énekel.Természetesen én elhiszem.Beszélgettünk Vajkról is,s nem tagadtam tagadni való rajongásomat a srác előtt sem.Tessék Tamás,meg vagy örökítve!:D Remélem még hallok felőled,minimum egy főszerep kapcsán.:)

Azért egy kicsit bánom,hogy nem köszöntünk el egymástól,pedig magyaroknál ez azért még bevett gyakorlat.:D

A Fantom rózsája

A szünetben Serbi és Feke Pál átült a mögöttem lévő sorba.Olyan jó volt hallgatni,ahogy ott duruzsolnak.Megnyugtató.Serbinek is szép mély hangja van.

Hadd ejtsek pár szót a műről is.Ha őszinte szeretnék lenni,akkor azt mondom,hogy nem tetszett.A történet is túl volt színezve,néhol pedig kevésnek éreztem.Először láttam,és valahogy többet képzeltem bele.Valóban gyönyörű volt az előadás,mondhatni hibátlan,de ez nem az én világom.Hiába van millió rajongója,meg is kövezhetnek,de ez  nekem akkor sem tetszik.

Az elején volt egy cintányéros majomfigura...erről a Eurotrip amszterdami állomása jutott eszembe...

Egyébként csodálatosak voltak az előadók,Christine szerepét-a naiv,ártatlan áldozatot- tökéletesen megformálta a színésznő.Ezek után el sem tudom képzelni Mahó Andreát a szerepben...egyébként sem tartom jónak az ő hangját.Nem megsérteni akarom,de egyszerűen átlépi ez a hangfekvés az ingerküszöbömet.