Keresés ebben a blogban

2012. január 6., péntek

Szente Vajk-egy vers,ami róla jut eszembe

Néhány-mindenki által jól ismert- verssor kezdett el derengeni ködös elmémben az imént,miután átéltem a Madách Színház által nyújtott Csoportterápia címmel ékeskedő szolgáltatást,élvezetet.

Ugyanakkor mindenkihez szólhat,akiért rajongunk,de most egyetlen ember juttatta az eszembe.Úgyis tudjátok ki ő.
Íme hát az idézet:

Csokonai Vitéz Mihály

A reményhez


Földiekkel játszó
Égi tünemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
(...)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése