Valahogy másképp történt meg

Most eszem az utolsó babapiskótámat.Megeszem,és ezzel elpusztítom a bennem kialakult csalódást,a keserűséget.
Bajba kerültem,mert hagytam magam beetetni.Meggyengültem.Basszuskulcs,miért nem mehet valami simán ezen a rohadt világon? És miért kell csalódni abban,aki egy biztos pont volt az életemben?(Hiába múlnak az évek,ez megy velem folyamatosan.)Annyira biztos pont,hogy készen álltam arra is,hogy több is kialakuljon köztünk..De sajnos minden jel arra utal,hogy tévedtem.Azaz újra megpróbáltam bízni,s megint csalódtam.Ilyenkor tesz úgy az ember fia,mint az a bizonyos mimóza növényke.( Amúgy most nem a Hercegről van szó,ő most itt volt nálunk,rá se bagóztam...meguntam.)

Egész éjjel ezen agyaltam,hogy konkrétan akkor mi is történt(és mi nem),ma is folyton ez nyomasztott.Aztán elmentem aludni,és úgy ébredtem fel,hogy elég ebből a szarakodásból.Senkinek nincs joga tönkretenni az életem.Azért születtünk,hogy boldogok legyünk,és nem meghajolni mások akarata előtt.Viszont ezen gondolatom  magával vonzza,hogy a bizalmamat elnyerni ezentúl kurva nehéz lesz. Bárki legyen az.
Ahogy egyre több csalódás éri az embert,rájön,hogy csakis önmaga,akiben teljes mértékben megbízhat.Mert önmagát nem veri át.Jobb esetben.

Forever alone- avagy hogyan épüljünk le szépen,gyorsan

Az imént kaptam a hírt,hogy a pajtásom,akivel gólyatáborba mentem volna,nem jön.Önhibáján kívül persze,de annyira elvette a kedvemet! Pedig beleéltem magam,hogy milyen jó lesz.Nélküle nem igazán szeretnék lemenni.Jó,persze lesznek ismerősök,de mindegyik szervező,mi meg ketten Patrikkal vendégként mentünk volna.Olyan kívülállónak érzem már most magam.
Megvan a sátram,minden kellék,elterveztem,hogyan lesz....erre mi van? Semmi.Utálom.

Úgy érzem,mostanában mindenki cserbenhagy.A munka se jött össze.Semmi nem jön össze. A legjobb barátnőm a pasijával van elfoglalva.Utálom,amikor valaki nem képes figyelmet szentelni többé a barátaira.
Gyűlölöm ezt a nyarat,gyűlölöm a semmittevést.Kiég a szemem a sok fészbúkolástól,de egyszerűen nem tudok mással foglalkozni.Utálom azt a helyet,ahol élek. Nincs helyem ezen a világon.Totális letargia,igen az.Rosszabb,mint a vizsgaidőszak.