Amit szeretek az első hallgatástól kezdve, mert:
- annyira színtiszta Rasmus
- mert Eero belehujjog, és ez nagyon béna, de ez is még Rasmusossabbá teszi a dalt
- az eleje egy kicsit pussycat dolls-os, de meg van bocsátva
- hiszen Lauri a lassú résznél olyan egyedi és váratlan dallamvonalat hoz be, amilyen jót nem is reméltem
- ezáltal kellemes lesz a dal
- és a szöveg: ilyet nem írhatott volna más
- kedvelem a tipikus Rasmus-dalszöveg csavarokat, amiktől látszólag logikátlan lesz a szöveg, de ha olvasol a sorok közt, értelmet nyer
- és ami mindig összejön: eltalálták a hangulatom.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése