Hello, újra jelentkezem.
A mai napon a főnököm leültetett, és közölte, hogy holnaptól nincs állásom. Majd puszival búcsúzott. Mi ez már? Kb. 3 hetet dolgoztam itt, abból 2-t betegen. Én élek álomvilágban, vagy 3 hét alatt tényleg tökéletesen át kéne látni egy cég működését, és úgy kezelni az ügyeit, mintha oda születtem volna? Az elbocsátás oka: állítólag nem vagyok képes önállóan dolgozni. Hm...
Amikor Apámmal ezt közöltem, mind a ketten elnémultunk pár pillanatra arra gondolva: tudjuk, hogy ez nem igaz.
Persze ez megint csak az én hibám. Mert szolgalelkű vagyok meg önbizalomhiányos meg bizonytalan, meg ki tudja mi még. De semmi jó, amiért fizetnének is.
Én nem lépek rá csúszós cipővel a jégre,mert tudom, hogy nagyot vágódók. Inkább stabil cipőt veszek fel. Valahogy ez a metafora leírja a gondolkodásmódomat.
Mondjuk...okulva a mai esetből: itt lehet, hogy ez volt a baj, hogy nem mertem elvágódni?
Hülyeség. Nem is hagytak mászkálni a jégen.
Vagy másként: ez a 3 hét olyan volt nekem, mintha egy vak-néma-kezetlen-nyelvtelen embernek azt mondták volna, hogy dobjon össze egy gourmet menüt. Vagy épp: Nesze neked Pete Tong, csak más eredménnyel.
A másik indok, hogy nem vagyok vezető személyiség. Állásinterjún egy szó nem volt róla, hogy vezérigazgató-helyettest keres a főnök, és arról sem volt szó, hogy ő lesz a főnököm.
Nem is az a bajom, hogy elvesztettem az állásom. Nem is az a bajom, hogy ez az állás a főnök szerint nem passzolt hozzám (szerintem meg de, csak mondjuk még egy hónap kellett volna a bizonyításhoz), hanem az, hogy hogyan fogom én ezt, meg az előző baklövést hihetően megmagyarázni a következő interjún?
És az, hogyha megint 4 hónapba telne újabb állást szerezni, hogy fogom azt finanszírozni?
Ebből a pénzből, amit most megkapok, még egy szakképzést sem tudok elkezdeni.
Pedig jó lenne, ha már az egyetemen- úgy látszik- nem a lényeget tanították.
Miért is ne feltételeznék rólam pár hónapig tartó munkaetapok alapján, hogy valami gebasz lehet velem?
Asszem le kell tagadnom a diplomáim. Majd azt mondom: utaztam. Vagy azt mondom, önkénteskedtem. Az a baj, hazudni nem tudok. Szarszemét köcsög alja suttyó se tudok lenni. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna az életem ezek alapján 8 általánossal, a világnak csak töredékét érzékelve és felfogva.
De lehet, hogy csak rossz helyen keresek? Hol van hiba az egyenletben? Jó lenne, ha már kiderülne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése