Megfelelni,igen meg akarok felelni annak,aki fontos számomra,hogy éreztessem vele.Meg akarok felelni önmagamnak is,bár magam felé rugalmasak a határok.Illetve a másoknak megfelelés közvetve egyenértékű a magamnak valóval.
Úgy akarom a zenét,ahogy ők hallják, úgy látni és élvezni a számukra kedves képet, színeket ,ízeket és mindent,ahogy ők érzékelik.Úgy akarom az ő gondolatukat,mintha magamé volna.S közben tisztán önmagam maradni.Vajon megy-e ez nekem? Vajon nem túlzom-e el önmagamat, elnyomva azt,amit ők sugároznak felém? Vagy tán amit én adok,az számukra megfelel?Valakinek sok,valakinek kevés,ezt tudom.
Szeretni is akarok...megérteni,azonosulni,adni,kapni, eggyé válni,akarom a világot,a barát bátorító szavát,ismerni az ismeretlent, a szív örömét és bánatát.Az övét,az enyémet. Ha az étel helyett az érzelem lenne a táplálék,igazán más világot élnénk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése