Keresés ebben a blogban
2012. július 9., hétfő
Amikor nem rajtam múlik...
Bárcsak mindenható volnék,és mindenhez profiként értenék,bárcsak meglátnám előre a rosszat,hogy elkerülhessük.Bárcsak meg tudnám óvni a szeretteimet a bajtól! De nem vagyok rá képes.Viszont most egy egész család aggodalmát érzem át.Apunak levágta az ujját a körfűrész ma délután.És nem voltam itthon,hogy segítsem,és most sem vagyok mellette.Még az icipici kis kétéves unokahúgocskám is ott van,bár aligha foghat fel ebből bármit is.De ő is érez. Az a helyzet,hogy tudom,hogy sem itt,sem ott,a kórházban nem rajtam múlik,hogy mi lesz...de ő az én apám.És rossz érzés,hogy az én apám,a törhetetlen,a feddhetetlen,a példakép nincs jól.Könnyek nélkül biztos nem bírnám,pedig azt hiszem mindig,hogy fel vagyok készülve mindenre.Pedig nem.Remélem,hogy jól végzik az orvosok a dolgukat.Mindennek rendben kell lennie.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése