Nagyon kedvelem Adyt.Most kiemelek egy verset tőle,ami gyönyörű.Nagyon szép költői képeket használ,teljesen lefesti a hangulatát.Ady az,aki rám is sokat hatott.Szeretek verseket írni,csak nem érdekel senkit.Illetve de.

Egyszer publikáltam a poet.hu-n,rengeteg pozitív visszajelzést kaptam.De idővel rájöttem,hogy sokukat,mint versírót nem a tiszta szándék vezérli.Azt kell mondanom,hogy undorító az a világ.Mint a dögkeselyűk,olyanok.Például az nem tetszett,hogy valaki egy konkrét versszakomat akarta szétszedni...nem hiszem,hogy ő jobban ismerné az én gondolataimat nálam. 

Volt egy eset,amikor plágiummal vádoltak.Teljesen kiakadtam,ugyanis én még azok közé tartozom,aki tiszteletben tartja az alkotót,a jogait,és soha nem adom a nevem olyanhoz,amihez nincs közöm.

Néha rájövök,hogy aki "művész", azt kerülni kell.És íme:ellentmondok magamnak,ugyanis sok ismerősömre felnézek,mert valami nagyot alkot.

Ady-A vár fehér asszonya