Keresés ebben a blogban

2011. június 1., szerda

Letűnt korok dallamai

Ma elég korán felkeltem,hallgattam a konyhában a rádiót. A sok modern popnyál után elkezdtek egy Guns 'n' Roses számot játszani.Annyira jól esett,hogy azt elmondani nem lehet! Igazából nem is szeretem annyira őket,de elgondolkodtatott a helyzet. Régen, 80-as 90-es években volt X banda,akik tényleg odatették magukat és a világon minden fiatal falán Metallica,Rolling Stones, G'n'R ,és még sorolhatnám milyen poszterek sorakoztak.
Mindenki egyetemesen imádta őket,volt kiért rajongani,összekötötte az embereket. Ha kifestetted magad Kiss-esre,akkor azt mondták,hogy de vagány vagy,és azt mondta egy másik Kiss-es,hogy igen,ez az arc az én táboromba tartozik.Lehet,hogy valaha a pulihaj és a szivárványos tarka cicanadrág volt a menő,és tényleg eléggé ratyi mai szemmel nézve,de volt benne valami megfoghatatlan és vonzó. Én sajnos nem tudtam egészen megélni ezt a korszakot.Nekem csak a néhányéves korombeli emlékek derengenek,a répagatyás korszak,amibe beleszülettem...de át tudom érezni.
Aztán dübörgött a popzene,piciként azt hallgattam,amit tesómék: Republic,Bikini,ja és egyik kedven számom volt Neoton Família átiratban a Babylon.Emlékszem,hogy utáltam a Modern Talkingot és a Bonbont. Apró kisiskolásként nagyon menő volt, divatos lett,hogy mindenki DJ akar lenni,és valóban egész jó bulikat raktak össze.Bátyám is szerzett keverőpultot,tehetséges is volt,de aztán mégsem lett DJ. A divat ekkor a sok oldalzsebes bő naci volt,majd  a trapéznadrág, és ha jól emlékszem a trapéz elengedhetetlen tartozéka a holdjáró/patkánytaposó/csótánytaposó bakancs vagy csizma,vagy a fene se tudja,mi volt az. Nekem is volt sokzsebes nadrágom,amit az első héten sikeresen kicsináltam technika órán:ráömlött a ragasztó.A "patkánytaposómat" sem kíméltem.Barátnőmmel bunkert akartunk építeni,és a nedves frissen szántott földön vágtunk át az erdőbe....a gyönyörű kék velúr bevonat tönkrement, az alapban 5-6 cm vastag talpon pedig még egy-két kiló föld is megragadt.Biztosan ilyen érzés lehet acélbetkós bakancsot is hordani.:D  Egyébként rohadtul kényelmetlen volt,mert a talpa nem is hajlott.
Volt egy bordó trapézom, felvettem énekkaros karácsonyi fellépésre.Gyertyát kellett tartani az előadás alatt,és miért is ne, ráfolyt a viasz.Soha többé nem lehetett azt a nadrágot normális alkalmakkor viselni.XD

Manapság persze jobban vigyázok a cuccaimra vagy legalább is remélem.:)Egyébként én megragadtam a trapéznadrágos korban,a répa szerintem egy undorító találmány,ki nem állhatom.Max. csőnadrág,az még belefér.
Szóval amiről eleve akartam írni az,hogy manapság nincsenek olyan nagy nevek a rock-felhozatalban,mint régen.Persze örülök,hogy változott a zene,mert mai emberként sokkal jobban befogadható számomra egy Ensiferum vagy egy Apocalyptica. 20 évesen azt kell mondanom,hogy én már megéltem a "rocker korszakom",és élveztem,szép volt,jó volt.Ez persze nem azt jelenti,hogy soha többé nem hallgatom,mert kb. nekem a metal olyan,mint a kenyér,alap táplálék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése