Hazajöttem,végre. Két hét után már jól esik egy picit nyugalomban lenni,elvonulni a kis szobámba,élvezni,hogy nem kell mások szuszogását hallgatnom,hogy enyém minden,ami ott van.Még a kedves kis pók a falon is rám vár,hogy elintézzem.
Az albiban nincs saját szobám. Az albérletben nincs semmi. Elég szerencsétlenül alakították ki a lakóteret. Nagyjából 40 nm az alapterület,ennek fele fölé raktak egy galériát.Lent van egy nagy nappali,kis folyosón jobbra a fürdő, balra konyha.2 ember nem fér el a folyosón,és az egész lakásban 2 ajtó van: a fürdőszobai és a bejárati. Tehát ha valaki leégeti a kajáját,akkor az egész lakás szív.
A bejárati ajtótótól jobbra van egy elég meredek és életveszélyes lépcső a galériához.Ragasztottunk csúszásgátlót,de az sem segít nagyon.Párszor már lezúgtunk onnan.:)
A galérián egy korlát van,na ott áll 2 ágy és egy komód.Más nem is fér el. Beljebb haladva egy újabb kis folyosó,tőle balra egy kisebb szoba,jobbra pedig egy sokkal kisebb kuszli,ahova nyílik a fürdőszoba ablaka.Kukkolóknak kitűnő lehetőség!
Normális ember ilyet nem alkot.Ha nem lennének elöregedve az ablakok,és nem lenne a szigetelés rettenetes,a fürdő nem szellőzne.Csupa pozitívum.Kivéve a gázszámlát,na meg azt az élményt, mikor vacogunk télen.:)
Ma átmentünk nagybátyámékhoz szülinapozni.Nagy dínom-dánom volt,sok süti,kaja és vendég.Mindig megkérdezik a rokonok,hogy mit csinálok Pesten. Aztán egyre mélyebbre hatolnak a hülye kérdéseikkel,én meg önkéntelenül is osztom az észt. Végül is...ők kérdezték. Szeretem nézni,mikor nagy szemekkel figyelnek,hogy miket beszél ez a gyerek. Hát igen, Pest más világ, nekik pedig egészen idegen.Az ilyen kényszer-szerepvállalások után nagyon kelletlenül érzem magam,hiszen olyan dolgokról (főleg tanulmányok) "kell" beszélnem,ami abszolút nem az én világom.
Azt hiszem kezdek igazi felnőtt lenni.Kegyes hazugságokba ringatom a többieket. Egyrészt őértük,hogy ne legyen nehéz feldolgozni,hogy én miért nem azt csinálom.amit szeretnék, és hogy tűnjön úgy: van haszna az egyetemnek, másrészt magamért,mert már belefáradtam a sok magyarázatba.Kényszerpálya és kész.Én ezt már lezártam magamban.Majd előveszem vizsgaidőszakban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése