Húsvét

Belgának nincs még száma a Húsvétról?

Nagyon nincs ünnepi hangulatom,de azért elvagyogatok: alakul a rend  a szobámban,fél ruhatáramat kiszelektáltam...de még úgy megválnék néhány sosem hordandó darabtól.
Nem tudom,hogy a tapitelefon,vagy a Facebook hülyült-e be(feltételezem az előbbi),de feltöltöttem egy képet Güntherről,az új háziállatomról és helyszínnek bejelölte a rendszer a Tűzmadaras-Alcoholos turnét úgy,hogy nem is tudtam róla....:D
Eeeezt nem kellett volna,hiába olvas a fejemben a telefonom.:D Ugyanis valóban tervezem,hogy elviszem a koncertre,meg sok másik helyre is. Csak tudnám,hogy hogy a manóba lehet ilyet,hogy önkényesen cselekszik valamit a Facebook/telefon.
Ez a tökéletlenség izgalmas! Mindig meglepetések fognak várni,ha ez így folytatódik.:D

Nightwish: Sundown

Nightwish- Sundown

Ebből a dalból sugárzik a finnség,az a különleges, kifejezéssel,szóval nem illethető hangulat...gyönyörű,nyugtató,fennkölt...

Lehet elkezdek NW-t hallgatni.:D

Újra itthon

       A húsvéti nyuszi elkezdett alkotni a család egy szál apró gyermekének.Múltkor kifaggattuk mit kér a nyuszitól,és ő elég érdekes feladatot adott neki.  " Kérek egy zöld tojást,de nagyot!" Tegnap pedig megkaptunk egy  további instrukciót,miszerint szeretné,ha rajta lenne a szőlő,ami az ő jele.
      Tekintve,hogy ilyet se égen,se földön nem találnánk,rám,a nagynénire hárult a feladat megoldása. 

Végül vettem egy se nem kicsi,se nem nagy 12 cm magasságú hungarocell tojást,amire megálmodtam két motívumot. Azon filóztam még ma délután,hogy egyetemista,vagy ovis szőlő legyen,de a köztes megoldást választottam,ahogy a képen látható.Továbbá,hogy ne legyen olyan üres, egy nyuszifejet festettem rá. 

Remélem elnyeri a tetszését,szívem -lelkem benne van.:)

Szép:)

Minden úgy sült el,ahogy S. Tomi tervezte.A leányzó igent mondott,a gyertyák égtek,a rózsacsokor még ma is szép volt.Aztán koccintottunk,mikor visszaértem.Asszem' tudom már,milyen pezsgőt kedvelek!
Két,nagyon aranyos,bájos embert ismertem meg.Remélem boldogok lesznek együtt ezután is.

Tomi elmesélte a történetüket,ami igazán példaértékű.3 éve találkoztak itt,az én kis konyhámban,egy közös barát révén.Tomi már akkor tudta,hogyha ez a lány a kedvese lesz,akkor sokáig fog tartani.Éppen mindketten egy csalódásból lábaltak ki,és valahogy sikerült egymásra hangolódniuk.A srác azt mondta, hogy az a kép,ami kialakult benne Juditról, abszolút változatlan.

Míg készülődtünk,egészen belemélyedtünk a szerelem témakörébe, a férfiak lelkének megértésébe,továbbá abba,hogy a kor mennyire számít egy kapcsolatban. Olyan kérdéseket hánytorgattunk fel,amik eléggé általánosak. Akadály-e a nagy korkülönbség miatti generációs eltérés? Honnan tudom,és meddig várjak a felismerésre,hogy az illető,aki éppen "az utamba áll",nekem való-e?Meddig lehet húzni-vonni ezt az egészet?
Ezek olyan általános kérdések,amikre ezer válasz adódhat.

Ma volt egy randim a BME-s sráccal,de már kezdek elbizonytalanodni abban,hogy ezt folytatnunk kellene-e.
Úgy érzem,megint csak ugyanaz az a szituáció kezd kialakulni,mint eddig oly sokszor.Könnyedén elbeszélgetek egy szimpatikus,jólelkű,kedves sráccal,ő lassan,de biztosan belém habarodik,és lát bennem valamit,amit szeretne,de én....én benne nem. És ilyenkor még egy léggyel szemben is nagyobb rokonszenvet érzek...mert kezd kényszeres lenni az egész.

A szikrát keresem,a vonzóerőt, azt,ami miatt a szerelmet oly magaslatokba emelik. Azt a férfit keresem,akire ránézek,és azt mondom: gyönyörű és akarom,és elpirulok,és boldog vagyok,ha rá gondolok,büszkeséggel tölt el,hogy az oldalamon áll. Azt a társat keresem,aki már az elejétől fogva olyan hatást gyakorol rám,hogy az érdeklődésemet  folyamatosan fenntartja,kreatívvá tesz,és őrülten várom,hogy újra lássam. Oly nagy kérés ez? Szerintem nem.

Az eljegyzési virágom:))

A minap kaptam S.Tomitól ezt a szép szál tulipánt,ami meglepetésként ért,és szívből örülök neki!:) Nem kap mindennap az ember lánya virágot! Az eljegyzés pedig holnap lesz. Na persze nem az enyém,csak részese vagyok a szervezésnek. Történt ugyanis,hogy egy hónapja az albérlet tulajdonosa felhívott engem,hogy hozzájárulok-e ahhoz,hogy az előző bérlő lányt itt jegyezzék el.Természetesen igent vágtam rá,hisz ez remek dolog.Aztán a srác (Tomi)  felkeresett engem,és érkezett a részletekkel.A lány persze mit sem tud az egészről ,meglepetés lesz ez neki. Tomi ma elhozta a rózsacsokrot,a gyertyákat és a pezsgőt,holnap előkészítjük a lakást,és jön majd Judit,aki egy levelet fog szívességből elhozni nekem,amire egy munkatársa kéri majd meg, és a tudta nélkül benne lesz a gyűrű.Tomi ezt nagyon jól kitalálta! Aztán míg ők itt vannak,a mostani albérletükbe Judit barátnői settenkednek be,s hazaérve tartják  meg együtt az eljegyzési bulit. Ezt a tervet nem utasíthattam vissza,annyira nagyszerű! Nem is találkoztam még ilyen esettel,de minden párocskának hasonlóan szép és csavaros eljegyzést kívánok.:)

Huhuuu,mit találtam!:D

The Phantom of the Opera- Schrotival
:D:D:D

Finnem

Óóó,hogy a manóba nem beszélgetek vele többet? Pedig vele mindig nagyon jól elvagyunk.Évek óta van már egy finn MSN/levezelző/chatelő( ezek továbbgondolt formái)ismerősöm, egyidős velem,és nagyon sokat beszélgettünk korábban,mielőtt egyetemista lettem.Sokat tanultam tőle Suomiról,és mindig feldobott,ha kommunikálhattunk.Ma éppen rám írt,segített a Chrome-ot rendbe hozni,aztán többórás beszélgetés kerekedett belőle,és nagyon jó dolgokról beszéltünk.Drága finnem,úgy szeretlek!:D

Kis boldogság a világ végén

"Száműzetésemben" és ebben a nem túl szép időben valaki segít túlélni,valami segít önmagam újra és újra megtalálni.
Épp most töltöm a napom legszebb pillanatait,amikor hallgatom Petit énekelni. Ááááá...
Végre rákerestem és sikerült egy,a Custom Shop nevű formációt bemutató oldalt találni,ahol 3 dalocska hallható.Nagyon aranyosak.De tényleg.:))
Hallgassátok ti is,annyira jó!:D Főleg az Otthonról dal érinti meg a lelkem.Annyit még hozzáfűznék,hogy Peti hangja ehhez a stílushoz tán erőteljes,de ahogy beszédben is tud lágyítani a hangján,szerintem itt se okozna problémát.
http://mymusic.hu/customshop
http://mymusic.hu/zenekarok/album.php?id=2458
Az Így lettem én... reggaes beütéssel,vonósokkal nagyon meglepő és jó,mégis nekem a közönségtalálkozón hallott akusztikus változat jobban tetszik. Sokkal érettebb,fennköltebb.:) De legalább már ki tudom venni a dalszöveg minden szavát.:D

A kis herceg

    Újra elolvastam- kb. 7-10  év után- A kis herceget. Emlékszem,akkor nagy hatással volt rám,megértettem mindent, viszont az első néhány oldallal,amikor a felnőttek és gyerekek közti különbségről ír,nem tudtam megbarátkozni. Talán mert gyerek voltam,és az pont nem nekem szólt.Viszont most,ennyi idősen az a rész is értelmet nyert.Mert felnőttem.
    Most újra tudom,miért olyan nagyszerű ez a mű. Tele van metaforákkal,tényekkel, rávilágít az emberi hibákra és pozitívumokra. Ez az a könyv,amit szívesen adnék ajándékba egy olyan embernek, aki számomra nagyon fontos. Még nem tudom biztosan,hogy ki az,de ha eljön az ideje,érezni fogom.
    Anno drága szüleimet akartam rávenni,hogy olvassák el,de csak nem hajlottak rá.Pedig akkoriban rövid idő alatt több családtag is elbúcsúzott a földi léttől,és igazi gyógyír lett volna a lelküknek.

A mai énemet a következő sorok érintik meg a legjobban:


"Ha valami nagyon lenyűgözően rejtélyes, az ember nem meri megtenni, hogy ne engedelmeskedjék."

" Csak a fölnőttek miatt mesélem el ezeket a részleteket a B-612-es kisbolygóról, és a számát is csak miattuk árultam el; a fölnőttek ugyanis szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: "Milyen a hangja?" "Mik a kedves játékai?" "Szokott-e lepkét gyűjteni?" Ehelyett azt tudakolják: "Hány éves?" "Hány testvére van?" "Hány kiló?" "Mennyi jövedelme van a papájának?" És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik. Ha azt mondjuk a fölnőtteknek: "Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok..." - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: "Láttam egy százezer frankot érő házat." Erre aztán fölkiáltanak: "Ó, milyen szép!" "

"- Nem lett volna szabad meghallgatnom - vallotta meg egy napon. - A virágok szavát sosem szabad meghallgatni. Nézni kell őket, beszívni az illatukat. Az enyém egész bolygómat elárasztotta az illatával, mégse tudtam örülni neki. Annyira bosszantott az a tigriskarom-história, holott inkább meg kellett volna hatódnom rajta...- Bizony, nagyon értelmetlen voltam én akkor! A tetteiből kellett volna megítélnem, nem a szavaiból. Beburkolt az illatával, elborított a ragyogásával. Sosem lett volna szabad megszöknöm! Szegényes kis csalafintaságai mögött meg kellett volna éreznem gyöngéd szeretetét. Minden virág csupa ellentmondás. De én még sokkal fiatalabb voltam, semhogy szeretni tudtam volna! "

Egyébként ha valaki kedvet kap hozzá,ITT megtalálható a mű.:)

talány

Szóval,ma nagy-nagy sikerélményem volt, megszereltem egyedül a kazánajtót,yeeee!:D
Aztán jött a pofon,unokahúgom megint negatívan reagál rám.

Ezt nekem már furcsa:
 értek az állatokhoz, beszélek a "férfiak baráti nyelvén", megszerelek egy kazánajtót,vagy képes vagyok kevés gondolkodással rájönni pl. egy gép hibájára, de nő létemre a gyerekekkel nem tudok egy húron pendülni. De miért nem?:D