A reggel első gondolata

 Na beindultak az interjúk, de az valahol nagyon igazságtalan, hogy nekem idegeneknek kell megmagyaráznom, miért csak rövid ideig dolgoztam a legutóbbi melóhelyen, és küzdök, hogy végre legyen annyi pénzem havonta, hogy ne haljak éhen, addig ilyen Mészáros Lőrincek esküvőkre szórják a pénzt, és ha jól sejtem többet, mint amennyi nekem valaha lesz.

What to do

Már három hónapja nincs állásom - papíron 2 - és apám nekem szegezte a kérdést, hogy mit tervezek. Hát hogy a viharba tudnék tervezni a semmire? Még egy interjúra se hívtak 2 hónapja...

Azt is kérdezte, ha hosszútávon nem lesz munkám, mit csinálok?

Majd fejbe lövöm magam, mondtam igazán mélyről jövő elkeseredettséggel.

Gyerekkori barátnőmmel találkoztam Húsvétkor, aki vmi olyasmit mondott, hogy én mindig olyan életvidám, energikus vagyok...sejtettem, hogy már rég egészen más dimenzióban élünk, de ez most már tuti.

Igazán nincs semmi magasztos, semmi motiváló az életemben. Nyilván nem beszélek erről az érzésről barátokkal, mert nem egy hálás téma.

Hogy beteg-e az agyam? Biztos vagyok benne, mert mindig ugyanazokat a válaszokat találom a fejemben már gyerekkorom óta. Rosszul huzalozott és káros válaszokat kínáló agy ez.

Szóval, nem tudom mit kezdek magammal, és már nem is érdekel.

Így arra jutottam, hogy a korona elleni oltást nem adatom be. 

Düh

 Engem azzal rúgtak ki a munkahelyemről 7 hónap után, hogy nem értem, amit csinálok és nincsenek meg a képesséigeim. Bevallom, nagyon sértette az egóm, meg egészen arconcsapás volt, mert addig senki nem jelezte, hogy esetleg az értelmi képességeimmel gond volna, sőt a főnök mindig mondogatta: te úgy gondolkodsz, mint én.

Az igazság az, hogy nem csak értettem, hanem elég jól beleláttam bizonyos folyamatokba, melyből kifolyólag egyértelmű hiányosságokat és rosszul szervezettséget fedezhettem fel. Amikor belefutottam egy-egy ilyen hiányosságba, mindig megoldási javaslatokkal fordultam a vezetőség felé. Volt néhány, amit elfogadtak, és volt olyan is, amit figyelmen kívül hagytak. Bár megjegyzem: az összes javaslatom azt tartotta szem előtt, hogy a munka gördülékenyebb legyen, és voltak esetek, ahol ez nem véletlenül ütközött ellenállásba ...

Ez egy hülye cég.

Ha azonosítani akarod, akkor: tavaly év végén váltott nevet, gabonakereskedő multi.

Kb. 4 körös interjú volt, mindent (is) felmértek. Én azt hittem, hogy a monotonitástűrés teszten elhasaltam.

De felvettek, így pár nap alatt leszerveztem egy új albit Pesten, meg a visszaköltözködést. Már egészen sokat gyakoroltam az autóvezetést otthon, és le is akadtam lelkileg is Pestről, de nagyon más választásom nem volt, itt volt munka, ide kellett jönni.

Egy szülési szabira induló nőt kellett helyettesíteni, aki az ígért ( hazudott? )  egy hónap helyett 1,5 hét után lépett le. 

Kiderült aztán, hogy egy elég logikátlan és annál instabilabb belső rendszerben is kell dolgozni, amit ugyan megtanultam, de folyamatosan fagyott. Home officeba kerültünk ősz elején. A VPN miatt, ami 5-10 percenként ledobott, hetekig kellett könyörögni, hogy csináljanak vele valamit. Nem beszélve a belső progiról, amiben egy kattintás után 3-5 percig töltötte be az adatokat, azrán ha tovább lépett, vagy kiléptette magát az egész rendszerből, vagy jöhetett újabb 5 perces malmozás. Ez egy olyan melóban,ahol az adatok pontos és gyors bevitele a fontos, vállalhatatlan. Többször (=rengetegszer) kértem, csináljanak vele valamit. Eleinte azt mondták, hogy az én net szolgáltatásom akadozik, kivizsgálták: nem.

Utána a főnök annyival ütötte el a problémát, hogy hát ez ilyen, sokba kerülne fejleszteni.

A munka mennyisége, a feladatok száma egyre nőtt, de a rendszer nem javult.

Azt vettem észre,hogy míg eleinte 9-19-ig dolgoztam az irodában, a home officeban ez reggel 7 -től hajnali 2-ig tolódott ki. (

Napokig nem voltam kint napon, nem mozogtam, nem kommunikáltam az ismerősőkkel. Nem nagyon volt hétvégém sem, mert szombat egy részén még dolgozni kellett, a maradék időt meg végig aludtam,vagy bőgtem a kimerültségtől.)

Mondták:"ez ilyen, nagyon erős szezon van, bele kell tenni az energiát a későbbi jòért, de megéri, és utána szezonközi időszakban alig lesz munka".

Nos, ilyen időszak nem jött el,és én teljesen kimerültem novemberre. Amikor is, mint megváltó, jött a korona.

A betegszabim még tartott, amikor a kolléganőm tett egy ilyen megjegyzést: "Oké, hogy koronás vagy, és szomorú dolog, de nem értem ez miért akadályoz abban, hogy dolgozzál."

Mély levegőt vettem. Már kiismertem a csajt, tudtam, hogy biorobot és érzelmi intelligenciában azért nem volt nehéz fölé emelkedni.

Szóval válaszoltam vmi udvariasat, ahelyett, hogy elküldtem volna a jó kurva anyjába...pedig azt kellett volna.

Szórakozzatok mással

Most értem el ahhoz a pillanathoz, hogy vagy lelépek innen, vagy rövidesen véget vetek mindennek.

Magyarországon élni azt jelenti, hogy csak az az értékes, aki ellik. Itt belátható időn belül - vagy egyáltalán -  csak az juthat saját autóhoz, lakáshoz, aki lop, csal, hazudik, alakoskodik, vagy alá tolja a család, vagy .... ellik.

Egyikbe se tartozom, tehát a magyar társadalmi és politikai viszonyok közt én nem érek semmit.

Ez nagyon nincs rendjén.

És egyre fáradtabb vagyok ebben az értelmetlen küzdelemben.

Ez valahol nem oké,...

- hogy folyamatosan falakba ütközöm.

- hogy 30 éves koromra nem sikerült előteremtenem egy stabil egzisztenciát két szájbatekert diplomával sem.

- hogy nincsenek érzéseim.

- hogy nincs helyem a világban.

- hogy nem lehet előre tervezni.

- hogy nem látom értelmét ennnek az egész, életnek nevezett hercehurcának.

- hogy hosszú ideje így érzek.