Adott egy lakótárs, aki brand new, és egy csoda. Életem legjobb lakótársa.
Teljesen laza, hasonló az értékrendünk, és ez az ember rávett, hogy fussak a Margitszigeten! (10 év alatt senkinek nem sikerült.)
Már háromszor futottam és alkalmanként 5 perccel rövidebb időbe telt lefutnom a kört.
Így ha kérdezik, mit szoktál csináni, hogy kikapcsolódj, lazán odamondhatom, hogy futok!:D
Aranyos jelenet I.
Tegnap, amikor hazaértem melóból és mostam a kezem, valamit viccesen beszólt P., erre én hozzá akartam vágni a vizes törölközőt, majd mutatta, hogy az arcába dobjam, ha nagyon kemény akarok lenni. Aztán inkább nyomtam rá egy puszit.
Aranyos jelenet II.
Egyik este hajnali egyig beszélgettünk (már megint), aztán ki-ki elvonult a maga szobácskájába, de azért még kimentem a töltőmért. Odaballag hozzám P.:"- Minka, lehet egy kérdésem? Megölelhetlek?" Teljesen meglepődtem, meg is kérdeztem, hogy na ez most hogy jött, aztán megegyeztünk abban, hogy az ölelés egy jóleső dolog.
Aranyos jelenet III.
Nyavajogtam, hogy beállt a hátam a sok munkahelyi befeszüléstől, és P. volt olyan kedves, hogy lemasszírozta. Ezen is meglepődtem, mert nem rég lakunk együtt, és én meg amúgy is annyira elpöstiesedtem, hogyha valaki kedves és közvetlen, már az a furcsa.
De P. egy áldott jó lélek, tényleg. Szóval van már egy házi masszőröm is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése