Keresés ebben a blogban

2018. november 28., szerda

Már a gitárom húrjai zengik

Oké, beismerem: beszippantott a Lady Gaga- Bradley Cooper film.

Többek közt olyan nagy gondolatok fogalmazódtak meg bennem a film megtekintése után, mint:

ha csak egy film lenne az egész világon, akkor ez legyen az,
vagy
hogy Lady Gaga engem megnyert egy életre ezzel az alakítással.

A Star Is Born című film egy megkapó alkotás. Nem ismerem a korábbi változatokat, egyelőre nem is érdekelnek. Nagyon jól elvagyok az ehhez a filmhez írt dalokkal és a színészek nagyszerű alakításásval.

Amikor először meghallottam a Shallow egy részletét, tudtam, hogy szeretni fogom, tudtam, hogy ez egy pont olyan dal, amit el kell gitároznom.

Tegnap hosszú idő után elővettem a hangszerem, és félrekedten elkezdtem megtanulni. Egyáltalán nem bírtam várni, hogy helyre jöjjön a hangom. Ez a dal nem várhatott. :)

Miközben tanulgattam, azon merengtem, hogy hogyan hangzana Laurival duettben...

Aztán a mai napon, amikor ébredés után rápillantottam a Youtube értesítésekre, igazán boldog mosolyra görbült a szám: Eero, a Rasmus basszerosa feltöltött egy videót, amelyben ő adta elő az egyik A Star Is Born dalt. Számomra csoda ez.:) Szívmelengető egybeesés.

Eero egyébként így köszönte meg a rajongóknak a születésnapi jókívánságokat. :)

Mostanában többször elmerengtem azon, hogy igazán szerencsés vagyok, hogy a Rasmusra "tettem fel az életem" anno. Ezek a srácok igazán nagyszerűek. De rajongó társaimnak ezt nem kell magyaráznom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése