Gondolom nem hatalmas a baj, de két hete csak fájdalomcsillapítóval kellemes az élet. Csak az már nem nagyon jó, ha az ember arcára is kiül a fájdalom.:)
Így születésnapom alkalmából elmegyek dokihoz.
Mondom én, rohadt izgi minden.
::D
Tegnap újra tudatosítanom kellett a villamosmérnökben, hogy nem leszek a barátnője.
Amúgy tök jó srác, rendes, okos, de én most nem abban a dimenzióban létezem, ahol ez imponálna.
Aztán nyilván megkaptam a magamét, bár most nem azt, hogy mekkora egy szar vagyok, hanem próbált érzelmileg zsarolni.
Nem nagyon sikerült neki, mert most tényleg nem a lelkem kicsiny réti virágaira koncentrálok.. csak arra, hogy el tudjam viselni ezt a furcsa fizikai fájdalmat.
Amúgy tök jó srác, rendes, okos, de én most nem abban a dimenzióban létezem, ahol ez imponálna.
Aztán nyilván megkaptam a magamét, bár most nem azt, hogy mekkora egy szar vagyok, hanem próbált érzelmileg zsarolni.
Nem nagyon sikerült neki, mert most tényleg nem a lelkem kicsiny réti virágaira koncentrálok.. csak arra, hogy el tudjam viselni ezt a furcsa fizikai fájdalmat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése