Keresés ebben a blogban

2017. november 27., hétfő

Azért nem írok verseket...

... mert mindent már elmondott valaki úgy, ahogyan és sosem leszek képes.

Palya Bea, Szabó Balázs, Lauri, Bono, Sia és sokan mások.

Aztán az ihlet meghal. Vagy gyűlik?

De az biztos, hogy a boldogságszintem nem idéz elő költői válságot.

De majd írok, ígérem.

Ám most itt vannak drága, jó Szabó Balázs szavai:

Hol vagy most élet, szerelem?
Elviszlek éles síneken
Hol vagy boldogság, türelem?
Mért nem jössz néha közelebb?
Hol vagy most másik kezeken?
Ki vitt el szép kis idegen?
Hol vagy most sírás üresen?
Mért nem jössz néha közelebb?

Itt vagy most élet, tipikus,
Nem vagy most hozzám kritikus.
Csak a lényeg kúszik füveken,
Nem látják félszeg szemeken.
Két karba öltve nem szeret
Mozdulni éles köveken...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése