A Vazul meg a vére

NA. Most már végképp nem tudom szó nélkül hagyni a Vazul Vérét, azt a rockoperát, ami éppen most, 2014-ben az orrunk előtt születik meg. Egy kis vérfrissítés a magyar rocknak. Hurrááá! Öröm és tapsvihar! Kellett ez már nekünk.

Rettentően jók a srácok egytől egyig, bár fele csapatot nem ismerem (én áruló finnmániás!), de a legtöbbjük hangja elnyerte a tetszésemet. Természetesen volt egy hang, amit még süketen is felismernék.;):D

Gondolom nem kell mondani, hogy 2:39-től kezdődik, és onnantól én totális extázisba kerülök. Na jó,be kell vallanom valamit: a "Zsírosdeszka" másik fele, avagy Jósa úr hangja sem hagyja a lelkem lágy tavaszi árvalányhajas mezőn pilledni.
Mondjátok fiúk, miért segítetek rá még egy lapáttal az elfogultságomra?:D

Nagyon várom már a darabot, és a bemutatót remélhetőleg  már diplomás mérnök(nő!)ként fogom megtekinteni.

(Amúgy meg, ha Pótbátyó tán ezt olvassa: sok sikert a "győri feltámadáshoz"!;)