Találkoztam a házi finnemmel! A nap fénypontja!!! Jaj de csípem ezt a gyereket.:D
Már magyarul mondja azt,hogy köszi,és senki nem venné észre ebből a szóból,hogy ő nem magyar. :D
Már egy jó ideje nem futottunk össze, hiányoltam is a fejét, és ma, amikor egy órája kimentem beszerző körútra, arra gondoltam, hogy szeretnék vele találkozni még. Aztán az események úgy alakultak, hogy pont egyszerre értünk haza. A körúton megállított a tenyérbe mászó képű szórólapos csávó,és megint hülyeségeket kérdezett ( ez megy már 2 éve), majd láttam,hogy a lakás felé sétál egy szőkeség...aztán hamar rájöttem,hogy ő a kedves Eemil. Éppen telefonált, de kedvesen mosolygott és köszönt, amikor meglátott a kapuban. Tele volt a keze, úgyhogy készségesen nyitottam a liftajtót... de jó volt hallani azt a gyönyörű karattyolást..imádom a finn nyelvet. Meg a finneket. Még akarok ilyen jó kis liftezéseket, annyira élvezem.:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése