Sóhaj-óhaj- le kéne állni

Nem  tudom,miért mondom ezt.De le kell állítanom magam K.-ról.Mielőtt nem késő.Mielőtt a barátságunk elvész.Ma már egész tűrhető állapotban voltam,de most este megláttam a koncertfotóit.Elkezdett kalapálni a szívem.Most meg az ő zenéjük szól a fülesemben.Teljesen behálózott ez a pasi.Vagy csak saját agyam szüleménye ez az egész helyzet?Miért nem vagyok képes elfogadni,hogy én is érző lény vagyok?És miért félek a csalódástól?     = /   Valaki kólintson már fejbe egy nagy kalapáccsal...