Keresés ebben a blogban

2020. november 9., hétfő

Ízek és illatok nélkül

Ha Covidos vagy, előnyös lehet egy húgyszagú aluljárón való áthaladásnál. De Covidosként jobb esetben nem mászkálsz kint, ugye.

Az én esetem egy hete kezdődött. Nálam ősz táján mindig borítékolható egy kisebb lebetegedés. Idén ráadásul fokozottan vágyta a szervezetem a kényszerpihit, ugyanis a munkahelyemen már zsinórban 3 hónapja 12-16 órázom. Nem, nem plusz órabérért, hanem mert ez egy multi, és egy 4 emberes munkakört 2-vel végeztetnek el.

Tehát lakótársam megbetegedett egy pénteken, aztán hétfőre meg is javult, de aztán nálam is jöttek a tünetek:

1. nap hőemelkedés, fáradékonyság

2. nap láz (38,8 fok)

3. nap fáradékonyág, kis köhögés

4. nap kis köhögés, kevés hurut, gyenge étvágy

5. nap kis köhögés, kevés hurut, étvágytalanság

6. nap étvágytalanság, megszokott ízek furcsává váltak, köhögés

7. nap eltűntek az ízek, illatok

A rekedtség állandósult, de nem baj, mert csípem, hogy kicsit öregíti a hangom.:D

Bizonyára érdekes lehet a vírus lélektana, hogy mire támad, mikor és miért.

Ez mennyire lehet maradandó? Egy ismerős bő két hónap után arról számolt be, hogy a szagokat 50%-osan érzi, az ízeket 80%-osan. 

Ez azt is jelenti, hogy idén nem fogom megtudni, hogy sikerült a bejgli. Meg a karácsonyfa illatát sem érezhetem. Francba.

Na mindegy, ez legyen a legnagyobb baj, legalább a következő évi karácsonynak annál jobban fogok örülni.

Amúgy meg nem akarok karanténba menni, sem visszamenni betegszabiról a béna munkahelyemre. Bár nincs opció, hiszen home office van. Undorodtatok már munkahelytől? Ennél a multinál az értelmetlen munka, a hiéna, álszent kollégák, a mű-szép körülmények, az irreális elvárások mind-mind élet-ellenesek.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése