Mivel javarészt egész nap egyedül vagyok az irodában, és amúgy sincs kivel nagyon beszélnem, ha nincs baráti találkozó, közléskényszer alakult ki bennem. Ezt pedig inkább a blogomon próbálom kiélni, mint pl. Facebookon. Itt kevesebb embert stresszelek a hülyeségeimmel.:)
Nem olyan régen kialakult bennem egy jövőkép, egy személyhez kötődően, ami egy bizonyos városhoz is kapcsolódik.
És ma aktívabban kezdtem állást keresni, éés pont abban a városban találtam egy nekem való állást. Na, jelentkezzek rá? Itt úgysem történik semmi. Mondjuk ott se fog, de legalább nem menne el a fizetésem fele albérletre. És mindennap láthatnám a kiskutyámat. És nem mennének el félnapok a nyűgös vonatozással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése