Most javasoltam egyik barátomnak, aki még egyetemista, hogy már csak mókából, gyakorlásképp járjon el interjúkra. Azért jó az ilyen, mert tét nélküli, és közben gyakorol, kiismeri a szituációkat és saját magát is. Én híve vagyok ennek a módszernek. Magamon tapasztaltam, hogy valóban hatékony. Most már szinte magabiztosan állíthatom, hogy nem izgulok az interjúk többsége előtt, sem alatt.
Mondjuk tavaly az MVH-nál volt egy kínos interjúm. Olyan dolgokra kérdeztek rá, amit a 3 hónappal előtte lévő írásbeli tesztben leírtam. Gőzöm nem volt már se a kérdésről, a válaszról, és pláne nem a választ generáló indokokról. Pedig ők ezt akarták hallani. De más helyeken nem indultam ilyen hátrányból. Amúgy meg mi ez már, 3 hónap múlva visszahívni valakit... Szerintem etikátlan egy felvételi "kört" eddig húzni. Őszintén, akkorra már azt is elfelejtettem, hogy milyen posztra adtam be a jelentkezésem.
Most csütörtökön például késtem masszív fél órát, mivel eltévedtem. Telefonhívásra nem reagáltak, így ugyan kicsit kikészülve, de beállítottam a céghez. Mondhatták volna azt is, hogy húzzak el innen, de végül sorra kerültem. Sorra, ugyanis futószalag szerűen mentek az interjúk. Az előttem lévő lány nagyjából 8-10 perc alatt végzett. Vigyorogva búcsúzott. Amikor én voltam bent, éreztem, hogy az én interjúm hosszabb. Igazából hiányérzetem támadt az interjút követően. Túlságosan egyszerű volt, túl könnyű, nem volt benne semmi kihívás. Láttam az interjúztatón, hogy nem nagyon érdeklik a válaszok, és igyekeztem a beszélgetést a komoly hangvétel felé terelni. Ekkor ő megerőltette magát, és próbált olyan kérdéseket feltenni, amelyet a helyzet és az én szándékom valóban "megérdemelt".
Ettől függetlenül űr maradt bennem, és ez nem jó.
Előtte két nappal viszont egy kellemes interjún vettem részt, ahol előkerült a személyiség, munkabírás, valós ismeretek, hajlandóság. Azt is elmondták részletesen, mit csinál a cég, és a megpályázott munkakör mekkora felelősséggel jár. Ezt nagyon sok helyen nem közlik. Például ahonnan most jöttem el. (Ott sem mesélték el, hogy kik ők, mit akarnak, mit és hogyan várnak el tőlem. Ebbe bele is törtek a bicskáink.) Ez az interjú elég hosszú volt, a végszó után az interjúztató mondta volna még, így nekem kellett finoman jelezni, hogy a téma kifulladt. Ehhez is meg kell találni a megfelelő szavakat, az ideális időzítést, hogy azért még maradjon némi esély az állást megszerezni.:D
Ami még ebben az interjúban bosszantó volt, az a ködösítés. Ha mindent bruttóban közölnek, akkor bizony nagy esély van arra, hogy szépíteni akarják a csúf valóságot. Itt túltettek minden eddigin: a cafeteriát is bruttóban közölték...hm.
A Tematika
1. cég "eladása" a jelöltnek
2. juttatások reprezentálása (azok is, amiket fél, vagy 1 év múlva szerezhet meg a munkavállaló)
Mondjuk tavaly az MVH-nál volt egy kínos interjúm. Olyan dolgokra kérdeztek rá, amit a 3 hónappal előtte lévő írásbeli tesztben leírtam. Gőzöm nem volt már se a kérdésről, a válaszról, és pláne nem a választ generáló indokokról. Pedig ők ezt akarták hallani. De más helyeken nem indultam ilyen hátrányból. Amúgy meg mi ez már, 3 hónap múlva visszahívni valakit... Szerintem etikátlan egy felvételi "kört" eddig húzni. Őszintén, akkorra már azt is elfelejtettem, hogy milyen posztra adtam be a jelentkezésem.
Most csütörtökön például késtem masszív fél órát, mivel eltévedtem. Telefonhívásra nem reagáltak, így ugyan kicsit kikészülve, de beállítottam a céghez. Mondhatták volna azt is, hogy húzzak el innen, de végül sorra kerültem. Sorra, ugyanis futószalag szerűen mentek az interjúk. Az előttem lévő lány nagyjából 8-10 perc alatt végzett. Vigyorogva búcsúzott. Amikor én voltam bent, éreztem, hogy az én interjúm hosszabb. Igazából hiányérzetem támadt az interjút követően. Túlságosan egyszerű volt, túl könnyű, nem volt benne semmi kihívás. Láttam az interjúztatón, hogy nem nagyon érdeklik a válaszok, és igyekeztem a beszélgetést a komoly hangvétel felé terelni. Ekkor ő megerőltette magát, és próbált olyan kérdéseket feltenni, amelyet a helyzet és az én szándékom valóban "megérdemelt".
Ettől függetlenül űr maradt bennem, és ez nem jó.
Előtte két nappal viszont egy kellemes interjún vettem részt, ahol előkerült a személyiség, munkabírás, valós ismeretek, hajlandóság. Azt is elmondták részletesen, mit csinál a cég, és a megpályázott munkakör mekkora felelősséggel jár. Ezt nagyon sok helyen nem közlik. Például ahonnan most jöttem el. (Ott sem mesélték el, hogy kik ők, mit akarnak, mit és hogyan várnak el tőlem. Ebbe bele is törtek a bicskáink.) Ez az interjú elég hosszú volt, a végszó után az interjúztató mondta volna még, így nekem kellett finoman jelezni, hogy a téma kifulladt. Ehhez is meg kell találni a megfelelő szavakat, az ideális időzítést, hogy azért még maradjon némi esély az állást megszerezni.:D
Ami még ebben az interjúban bosszantó volt, az a ködösítés. Ha mindent bruttóban közölnek, akkor bizony nagy esély van arra, hogy szépíteni akarják a csúf valóságot. Itt túltettek minden eddigin: a cafeteriát is bruttóban közölték...hm.
A Tematika
1. cég "eladása" a jelöltnek
2. juttatások reprezentálása (azok is, amiket fél, vagy 1 év múlva szerezhet meg a munkavállaló)
3. a munkabér képzésének ködösített magyarázata: napi 9 órát kell dolgozni, de ez a napi plusz egy óra már bele is van kalkulálva a bérbe -> ilyenkor a jelentkező megnyugszik, hiszen nem kell pattogni a túlóra kifizetésért, annyira korrekt a cég
4. a jelölt alkalmasságának felmérése
5. munkabér kizárólagosan bruttó összegének közlése, juttatások ismétlése
6. munkakör részletes leírása a jelölt kérésére (ez esetben kb. 4X annyi volt a feladat és felelősség, mint ahogy a hirdetésben szerepelt)
7. az érem másik oldala- esetleges hátrányok, ünnepnapok, helyettesítések, próbaidő hossza, munkaidő, stb.
Mondanom sem kell, nettó 90 000 Ft-ért, napi 9 óra melóért plusz 3 óra utazásért nem volt kedvem akkora felelősséget vállalni, amin lényegében az egész cég sorsa múlik.
7. az érem másik oldala- esetleges hátrányok, ünnepnapok, helyettesítések, próbaidő hossza, munkaidő, stb.
Mondanom sem kell, nettó 90 000 Ft-ért, napi 9 óra melóért plusz 3 óra utazásért nem volt kedvem akkora felelősséget vállalni, amin lényegében az egész cég sorsa múlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése