És Te hol vagy, ha szeretsz
Szeress, most ha lehet
Ne árulj el senkiért sem
Nem, nem adom, nem adom fel magam
Amíg hallod a szavam
Hol vagy és a szíved hol van
(...)
Te álmodj engem
Csak fel ne ébredj
Minden úton veled vagyok
A világ végén rám találhatsz végleg
Felettünk majd a nap ragyog"
Republic - Hol vagy,ha szeretsz
Valami rögtönzés
(Nem,nem adtam (f)el még magam,
De a vég már érzem, túl közel van.
Megbabonázhat,ha most hagyom,
és akkor tán más leszek nagyon.)
Formálódik a kötelék,
egyre szűkül a szakadék.
Híd fonódik friss sarjakból,
Vízből, földből, zöld gallyakból.
S ha összeérnek az ágak,
Utat adnak a vágynak,
S tűz söpörhet végig rajta,
Nem ég meg, hisz olyan fajta.
Most mindenki maradjon távol,
Ne jöjjön szőke herceg, bátor.
Ne öljön lovag értem sárkányt,
Ne szóljon dal hozzám,sem ábránd.
Ne említse más a nevem kedvesen,
Csak Ő rohanjon hozzám lelkesen.
Udvaromba csak ő léphet,
Hűs kezemhez csak ő érhet.
S ha ez nem más,csak álom,
Szavaim akkor sem bánom.
/S ne kérdezd: kapum miért zárom!
Hogy hol a kulcsa?' Hol találom?'
(Nem találod, mert nem létezik,
Titkát ők már hiába éhezik.)/
A rögtönzés jobb lett. Az érzelmek jobban ki vannak bontva, bár az utolsó versszakkal nagyon jól lezártad és ezért nem lehet kérni, hogy folytatódjon, pedig meg ven bennem az érzés, a vágy, hogy ezt tovább kéne írni :)
VálaszTörlésLehet,hogy előbb-utóbb kap ez a vers egy bővítést.:)
VálaszTörlés