Úgy érzem, megveregethetem a vállamat. Összehoztam a mai nap egy szakdolgozat vázlatot, ami azt jelenti, hogy végre kezdek ráhangolódni a témára. Megírtam egy szöveget, remélem kicsit közelebb visz a gyermekkori álmom megvalósításához, ami ráadásul egy nemes cél. Újdonsült Mesteremmel, E.-vel megint nagyon jót beszélgettünk, közben képes voltam sütit készíteni úgy, hogy tényleg csak percekre tűntem el, és még finom is lett a "sülemény". A mai adag sport is megvolt, és az én kis kedves kutyuskámmal is tudtam- mondhatni- elég időt tölteni. Bár az az igazság, hogy vele sosem lehet eleget lenni. Ja és Jankucinak 23-án van az első születésnapja. Isten éltessen drága ebecském!:)))
Kicsit még mindig Prága hatása alatt vagyok, készítettem is egy nagyon kreatív képet ott:
Hétvégi utazásom után még pár napot Budapesten töltöttem, és augusztus 20-án Julian Marley koncerten lazultam Z.-vel és barátjával G.-vel. Kellett a lelkemnek, mint egy csepp víz a sivatagban...nagyon kellemes volt az egész este, remek zene, mégjobb társaság, fiatalság, lendület. Éppen erre volt szükségem.
Nem csak az én házam táján történtek jó dolgok, Török Tomi kellemes színházi hírekkel örvendeztetett meg, és az pedig különösen jól esett, hogy az ő véleménye az István a király idei változatáról nem sokban különbözik az enyémtől. Kedves Z. barátom is kezdi rendezni a lelki békéjét, és komoly eredményeket ér el szíve hölgyének meghódítása során. Yehúú!
Várom a holnapot, várom a kihívásokat és a feladatokat, hogy hasonlóan jól és eredményesen teljen el. Várom, hogy elkészüljön a szakdogám első néhány oldala, és hogy belefirkáljak, újragondoljam, átírjam, átszabjam, míg tökéletes nem lesz. Holnap jön Unokahúgi, aki mindig sok boldog és vidám percet ad nekünk, miközben 3-4 felnőtt energiája párolog el a semmibe...és én most bedőlök az ágyba. Zutty!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése