Előre szólok,általánosítok,ami nem bűn, ugyebár.
Unokabátyámmal elemeztük az emberi kapcsolatokat,és arra jutottam,hogy -ahogy eddig is tettem- inkább az ellenkező nem tagjaival barátkozom. Azért,mert a férfiak sokkal megbízhatóbbak,ha kimondanak valamit,az általában úgy is van,nem gondolnak többet vagy kevesebbet mögé.Ha valami nem úgy alakul,ahogy tervezik,korrekten kezelik a helyzetet.Ideális esetben. Sajnos kevés olyan közelebbi lány ismerősöm van,aki ne lenne "szeszélyes". Épp most tekintettem vissza az utóbbi egy év történéseire,és rájöttem,hogy a nő ismerőseim( és a női lelkűek) legtöbbször csalódást okoztak.Ígértek,és nem váltották be. A legrosszabb,amikor velem ígértetnek,és ők mondják vissza. Utolsó pillanatban,szigorúan. Ja és persze ha barátja van,akkor bármennyire is komolytalan,bizonytalan,vagy éppen biztos,azt a barátság elé helyezi.A szerelem szép és jó,de egyszer elmúlik.Vajon én miért nem hanyagoltam el a barátaimat akkor,amikor ilyen szituációban voltam? Örök talány,engem már régóta nem háborít fel a dolog. A szomszéd kislány egyszer elmesélte,hogy egy messze élő barátja már nem igazán törődik vele,és nem értette,miért. Erre azt válaszoltam,hogy előfordul,hogy minden ok nélkül is megteszik ezt az emberek.És ez milyen igaz! Talán már én is megtettem?
Egyetlen egy olyan lány az ismeretségi körömben,aki úgy viselkedik,ahogy az emberhez méltó,és Őt tisztelem a legjobban.Egy szó: korrekt. Az élettől tanulta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése