Vajon mindegy-e,ha vágyunk valamire,de pont olyan nem adódik,csak hasonló? És ha van konkrét elképzelésünk,melyben a szív és az elme végre egyetért,megéri -e kompromisszumot kötni? Lehet-e úgy boldog az ember,ha mást kap,mint amire szüksége van? Én makacs vagyok, naiv és akaratos,tudom,mi felelne meg a legjobban,és nem akarom alább adni,nem kell helyettesítő.Elképzeltem,elterveztem valamit,és nem szeretnék engedni belőle. Megtaláltam az életben valami elképesztően szépet,jót,tisztát, határtalan boldogságot okozót,és azt akarom,hogy az enyém legyen.Senki másé,és ezért cserébe úgy vigyáznék rá,mint a saját életemre.
Csak úgy legyen, ahogy lehet
A valóság, ha Rád nevet
Ha törni kell, hallj meg nagyon
Amíg vagyok, én folytatom
A tűzzel játszom, félek attól, hogy megéget
Ha rossz volt csak Rád gondoltam
A lángszórókból tűzvirágok nyílnak újra
De szép volt minden álmomban
Vigasztalj, vigasztalj,
Simogass csak a hangoddal,
Te vagy a legszebb kincsem
A tűzzel játszom, egyszer úgy is majd elégek(...)
Republic-A tűzzel játszom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése