Pénteken vizsga után 5-en felkerekedtünk a kedves szaktársaimmal,köztük finn mániás és svéd mániás kedves barátaimmal.A Kálvinig utaztunk egy könyvkiadó üzletébe,mert tudomásunkra jutott,hogy egy közel 4000 Ft-os tankönyvet 500 Ft-ért megvásárolhatunk az adott helyen. Utunk alatt kedves finn mániás társammal olyan szenvedélyesen szónokoltunk egymásnak a csodálatos Finnországról,és keményen bíráltuk azt a lányt,aki úgy ment oda Erasmussal,hogy azt se tudta hol van Suomi,és most pedig ott majomkodik.Olvastam,hogyan írt arról a gyönyörű országról: semlegesen,kongó üresség sugárzott a szavaiból...ezt már szentségtörés-állapítottuk meg B.-vel nagy egyetértésben.Az is kiderült,hogy ő se bírja megnézni a lány által készített képeket,mert elfogja a vágy és a keserűség,hogy ő bizony nem lehet ott.Nekünk nem adatott meg,pedig igazán mi vágyunk oda sok-sok hosszú éve,és igen,irigyek vagyunk és féltékenyek,mint a kisgyerekek. Talán ez az egy dolog,amiről sem ő,sem én SOHA nem leszünk hajlandóak lemondani: látni a gyönyörű finn tájat,dombokat és tavakat,szarvasokat, szép Hellsinkit,és annyi mindent...de ez oly messze van...időben és távolságban is.
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése