Ez az egyik legszebb Rasmus nóta.
Amúgy tegnap valóban nekivágtam az útnak,de evidens,hogy eredménytelenül.Mindegy,azért reménykedni szabad! Vicces volt,ahogy néhány ember megbámult engem.Pedig semmi speciális nem volt rajtam,maximum az elszánt és elvarázsolt tekintetem.:D Végigjártam a Váci utcát és a Duna partot,végül megáztam,aztán hazajöttem.:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése