S.U.O.M.I

       Ma már tényleg elmentem a Finn Nagykövetségre.Olyan szép és jó,és nagyon kedvesek ott! A recepciós hölgy rendkívül segítőkész volt,és egy szavával sem említette azt,hogy nem.Igyekeztek minél teljes körűbb tájékoztatást adni.Kaptam különböző kiadványokat,amik segítségével egyengethetem az utam Suomi felé.Egy nagyon udvarias,kedves és barátságos szőke férfi is odajött és tanácsokkal látott el.
      Ha ez vár rám Finnországban,akkor egy perccel sem akarok tovább itt maradni!
Miután kiléptem,a kaput úgy tettem be,mintha magát a Szent Grált tartanám kezemben.Aztán a papírtömeget magamhoz szorítva boldogan lépkedtem le a Kelenhegyi út meredekén,s utam folytattam a Mányoki úton.Olyan boldogság árasztott el,hogy már könnyek jelentek meg a szemeim sarkában.Valahol a felhők felett éreztem magam 300m-rel.Ennél erősebb szerelmet sosem éreztem még.
      A Mányoki úton akarok lakni,egyszerűen gyönyörű.Dimbes-dombos,csodás régi kőépületekkel tarkított utca,sok növénnyel és múltszagú,tornyosulva hűs árnyékot adó falakkal. Egyszerűen elragadó,felemelő.

Ááááá!

Ma nem vérzett az orrom.De péntektől kezdve igen. Tegnapelőtt  elkezdtem a pályázatíró tanfolyamot.Nekem ez magas.Egy alföldi fiatal közgazdász tartja,aki néha belefeledkezik a mondanivalójába,és átvált parasztgyerek tájszólásba pestiről.Ez eléggé mulatságos.Rajtam kívül a legfiatalabb csaj egy 28 éves nem tudom ki,a többiek mind 30 felettiek.Mindenki már benne van valamilyen vállalkozásban.Valaki kezdi,valaki fejleszti,valaki kényszerből,valaki unalomból jött el.Este Rékával és barátjával ültünk be a Kelta pubba.Tetszetős kis hely.A pincér srác eléggé ránk volt kattanva,de olyan kis kedvesen,nem irritálóan.:)

Kb. fél órája értem haza az Aranygaluska partynkról.Igen,életünkben először együtt sütöttünk 2 szaktárs-barátommal.Olyan jó volt.Lököttek vagyunk mind.Nagyon őrültek. Mindenféle zenét hallgattunk,pizzát ettünk,sütöttünk aranygaluskát,ami túlzás nélkül is elég jóra sikeredett. Hülyültünk,táncoltunk,fetrengtünk,pipáztunk, énekeltünk, megtanítottam őket polkázni,amit később az utcán is eljártunk...
Estefele csatlakozott hozzánk P.barátnője.Az előzővel is jóban vagyok,de ez a csaj is szimpatikus.Csak ki kell ismernem..Olyan ártatlan.Na,aztán nagy nehezen beszereztünk egy kis vodkát,a srácok eléggé spiccesek voltak,a csajszi csak kicsit.Én meg nem ittam,ez az út engem a letargiába taszított volna.Hallgattunk egy kis Depressziót,aztán elkezdtem énekelgetni.Erre hallom a hátam mögül:

- Milyen szépen énekel!
- De nem elég erős a hangja ehhez a dalhoz!
-Akkor is szép!Hallgasd csak!


Ez kellemes meglepetés volt.Ritkán eresztem ki a hangom közösségben,de most úgy tűnik sikerült.:)
Gyerekkori legjobb barátnőm társaságában egy ép hangot se bírok kicsikarni magamból,mert tudom,hogy ő sokkal jobban csinálja,és rettegek a véleményétől.:D

Most ez

Ez a dal király.:)
K2-Dugjál engem el

Írség Jamie-vel és Firkinnel

Egyszer K.-val voltam Firkin koncerten,és olyan csodás előadás részese lehettem,amit nem is vártam.Jamie Winchester,-aki ír származású és az egyik kedvenc zenészem-csatlakozott néhány dal erejéig.Az ő hangja egyszerűen sztratoszféra feletti.Voltam már a koncertjén.Azért jó a zenéje,mert élvezhető,s csupa tiszta hang ,csupa kedv és őszinteség.

Holnap megműttetem magam.Rövid műtét,fájni is fog.De most is fáj,hát akkor hadd vessek véget az egésznek.2 nap után végre megint tudtunk Danival beszélni.Nekem minden bajom volt eddig,talán emiatt.Írta,hogy rákattant a Paddy an the Rats-re.Ez jó,közelíti a Firkint!A Firkin kicsit nyugtalanabb zene,pont nekem való.Energiabombává varázsol át. Jumping Irish music,nem véletlenül nevezik így.:D
Voltam ma próbán,szép az a ruha,csak nem olyan,amit én szerettem volna.Már annyira elment az egésztől a kedvem,hogy nem is szóltam a varrónőnek,hogy nem így kellett volna...mindegy,nem érdekel.

Szombathelyen augusztusban elő fogják adni az Evitát,amit nagyon szívesen megnéznék,de úgy tűnik rajtam kívül senkit sem érdekel.:D Pedig jó lett volna megnézni,ráadásul Török Tomi is szerepet kapott benne.Ilyen ügyes emberke ő.

Várom már a szeptembert.Ott lesz a lakótársam,aki hiperaranyos,meg az imádott szaktársak,és a szürke suli a soroksári gyakorlatokkal karöltve.Most kicsit más lesz az egész,mert belépett még egy valaki az életembe,és igazából azt szeretném,hogy maradjon.Mert van hely számára.:):)

Készül A Ruha

A terv

Ahogy most kinéz

Ma elmentem a varrónőhöz a Kozmutza-ruha próbájára.Amikor megláttam a tükörben,elsápadtam,és csak egy gondolat jutott az eszembe: Hú de ronda!
Ha nem olyan lesz,mint amit terveztem,nem fogom felvenni.Eladom vaterán,vagy megvárom míg a hugi belenő(röpke 15 év...).És megvarratom valaki mással újra.Vagy nem is fog érdekelni már.Bosszant a dolog.Bárcsak tudnék varrni.Már többször rá kellett jönnöm,hogyha egy munkafolyamatot több ember végez,abból sosem az sül ki,amit eredetileg terveztek.Nem tudom kiben van a hiba ilyenkor.Túl merész volt a tervem? Aránytalanul rajzoltam?WTF...az ujja sem olyan, a felső része meg pláne nem olyan... Lerajzoltam Painttel,sajnos az elég a megfelelő szemléltetéshez,felesleges lenne szabad kézzel...szombaton lesz még egy próba. Kezdem bánni az egészet.

Unalmas újdonság

Mostanában sok esküvő van,és mindenki töltögeti fel a képeket.Ez szép és jó.Ám új divat kelt életre a fotózásban: beállítják a násznépet valami abszurd pozitúrába. Már-már bugyutának és értelmetlennek hat.Még egy szétszaggatott nejlonzacskóról alkotott fotó is értelmesebb és elgondolkodtatóbb,mint ezek az esküvői képek.Annyira nincs üzenetük,annyira mesterkéltek,hogy elvesztik azt,amit igazán jelképezni kellene.Szóval szerintem hülyeség az,ha menyasszonyi ruhában szaladsz az álló vonat előtt.Vagy ha 6 férfi egymás mellett az öltönyét széttárja,és üres fejjel,vigyorog,mint a tejbe tök Felteszem a kérdést: DE MINEK???:D

Hétköznapi élettörténet Nyomor partjáról

    Tegnap érkeztem haza,vonattal utaztam.Győr után egy újságot olvasó magas férfi sétált a folyosón,amikor is megkérdezte,hogy leülhet-e.4 szék volt egymással szemben,hely akadt bőven.Leült,elkezdett mocorogni,aztán rázendített a mondókájára.Elmesélte az életét...én pedig igyekeztem nagyfokú érdektelenséget mutatni,de csak nem hagyta abba.Nem akartam beszélni senkivel,de az ilyen emberek mindig megtalálnak.Amikor már arról beszélt,hogy hajléktalan,kezdtem gondolkodni,hova üljek át.Semmi bajom a hajléktalanokkal,csupán az a tapasztalatom,hogy az több ilyen ember rám zúdítja az életét,utána meg elkezd kunyerálni.Na ő nem ilyen volt,bár erősen célzott,hogy csak pár forintja van...
     Mondjuk érdekes az életútja,ezért talán megérte meghallgatni: Kassai magyar vagy roma,vagy fogalmam nincs,de szép magyar kiejtése volt,árvaházban nőtt fel,egyszer bennégett egy kabinban,és fél testén ki kellett cserélni a bőrt,Nagykanizsa mellett dolgozik,reggel 4-től este 6-ig...napi 1000 FT-ért(itt ledöbbentem,és kezdtem szégyellni magam,hogy én a 420-as órabért keveselltem) ,teljes ellátással.De azt mondta,hogy nem bánja,legalább ennyi is van,és nem drogozik,és nem iszik,mint a többi,mert szerinte attól nem lesz neki jobb.A végén már kezdett szimpatikussá válni ez az ember,és sajnáltam,de közben becsültem is az akaraterejét.Ha velem ilyen dolgok történtek volna,már 5X felakasztottam volna magam...
    Hétköznapból merített példabeszéd ez.Egyrészt felnyitja az ember szemét,hogy igen,létezik ilyen sanyarú sors,és a sajátunk nem feltétlenül a legrosszabb,másrészt lehet tanulni belőle.Ő habár nincstelen,és kilátástalan az élete,és megtört ember,mégis járja az útját,él és küzd.Akármilyen nehéz is az.Remélem talál jobban fizető munkát,és talpra tud állni,és megbecsülik.Tényleg ezt kívánom neki.

Magyar Bálint

Tegnap,amikor Danival sétáltunk,a Szent István körúton Magyar Bálint jött velünk szembe cuki kis fehér gatyóban.Úgy nézett ki,mint aki futott:D. Nagyon megörültem neki,számomra kedves ember ő.:)

:)

Most örülök a fejemnek,de nagyon! Végre egy értelmes,értékes férfiút sodort mellém a sors.A helyzet most olyan irányba mutat,hogy lesz valami köztünk.Én megadom az esélyt ennek az ismeretségnek.Végre nyugodtan,saját mederben,saját tempóban folyhatnak az események...végre nincsenek számon kérő, akaratoskodó,kotnyeles alakok.Csak rajtunk múlik minden.

Végre itt

Érdekes,amikor itt vagyok Pesten,minden sokkal jobb.Boldogabb vagyok,tele reményekkel, tervekkel.
Nos,túléltem a nagy utazást.Jó messziről láttam a Bükköt és a Mátrát,Mogyoródon egy időben voltam Kimivel,és tegnap este Perttuék is elég közel voltak hozzám,Debrecenben léptek fel. Holnapot várom már.Lacikával bevesszük a TTK-t,ahova mi sosem fogunk járni,aztán este Danizás lesz ezerrel.Kedden pedig be kellene kukkantanom a Finn Nagykövetséghez.Milyen menő volna már valami általam imádott finnel összefutni!Tuti transzba esnék.